Barlangok
2005.01.23. 13:36
A Bükk barlangjai
A múlt század barlang-kutatói, elsősorban a Felvidék és Erdély barlangjait keresték fel, s kevésbé ismerkedtek a Bükk változatos, csodás barlangrendszerével. A hazai ősemberkutatásnak és Kadic Ottokárnak köszönhetjük, hogy ezen a területen elindult az a már csaknem évszázados barlangkutató munka, amelynek eredményeként napjainkban legalább 500 barlangot ismerhetünk.
Az igen változatos felépítésű, nagyrészt triász karbonátos kőzetekből álló Bükk barlangjainak és karsztjának kialakulását, fejlődését még ma sem lehet hitelesen vázolni. Feltételezések szerint 15-20 millió évvel ezelőtt lapos dombság volt, s a karsztos kőzeteket vastag üledék borította. A Bükk hegységgé válása, felszíni és felszín alatti karsztjának képződése akkor indulhatott meg, amikor az Alföld medencéje több lépcsőben mélyre süllyedt, s ezáltal a Bükk tömege kiemelkedett. A vulkáni és folyóvízi tevékenység hatására a mészkőre települt üledékek nagy része lepusztult, s a csapadékvíz karsztosodást okozott.
Jelentősebb barlangok a Bükkben: Létrási Vizes-barlang kb. 2300 m Bolhási-víznyelőbarlang kb. 2200 m István-lápai-barlang 240 m Létrás-tetői-barlang 166 m Fekete-barlang 153 m Bükk Borókás 4. sz. víznyelőbarlang 140 m Pénz-pataki-víznyelőbarlang 139 m Bányász-barlang 130 m
István barlang A barlang a Bükk-hegységi Nagy-fennsík északkeleti részén, Létrás-tetőn és az István-lápán keresztül nyugat-keleti irányban húzódik. Jól karsztosodó triász időszaki mészkőben kialakult patakos barlangrendszer egy ősi, időszakosan ma is működő árvízi forrásbarlangja. Lillafüred közelében, a Szinva-völgyben található. Az első feltáró kutatásra 1927-ben került sor, amikor sikerült a cseppkőképződményekben bővelkedő szakaszokba bejutni. Ha 710 m-es hosszával nem is tűnik ki társai közül, de látványos cseppkőkincseivel annál inkább. A mészkő repedésein leszivárgó csapadékvizek oldott mésztartalmuk egy részét a barlangban lerakódva, pompás álló és függő cseppköveket, gyönyörű oszlopokat és cseppkőbekérgezéseket hoztak létre. Az idegenforgalmi igényekhez maximálisan igazodó járatokat alakítottak ki, pompás fényhatásokat értek el a különböző lámpákkal.
Anna-barlang A vízesés mellett található Anna /Petőfi-, Forrás/-barlang üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg. A szokatlanul finom, csipkeszerű mészképződményekkel díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket, fahidakat építettek hozzájuk, hogy a magas szintű barlangászathoz nem értők is megcsodálhassák a mélység rejtelmeit. Az Anna-barlang, minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól. A hévizes barlangok aragonit- és gipszalakzatainak könnyedségét, aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhetünk. A termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak megkövesedett függönye ereszkedik alá. Helyenként forrásmészgöböcskék sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik az elmúlt évezredek növényvilágának emlékét.
Hajnóczy-barlang Az Odor-vártól nem messze található a Hajnóczy-barlang bejárata. A szűk bejárat után néhány méteres kuszodán, majd keskeny, meredek lépcsőkön lehet lemászni a Niagarához, ahonnan két irányban haladhatunk tovább. Ny-ra a Háztetőn a Rom-terembe, míg a Niagara 60°-os lejtőjén leereszkedve, K-i irányban a Tánc-terembe juthatunk. A barlang különböző elnevezésű termeiben megcsodálhatjuk a természet fantasztikus képződményeit. Különböző alakzatokat, formákat öltő cseppkövek sokasága, a megfelelő megvilágítással páratlan élményvilágba kalauzolja a barangolót.
Tekenősi Fekete-barlang A Tekenősi Fekete-barlang a Bükk-hegység Nagy-fennsíkjának ÉK-i peremén nyílik a Tekenősi-völgy D-i végében. A barlangot magábafoglaló terület geológiai felépítése változatos: a mészkő és a dolomit mellett eruptivumok előfordulása is jellemző. A barlang sötétszürke kalcitteres dolomitban képződött, mely kőzet még több helyen is előbukkan a barlang belsőbb részein, elsősorban az Ember-terem környékén magasba nyúló járatokban. A Fekete-barlang hazánk egyik legjellegzetesebb víznyelőbarlangja, amelyben a víznyelő fejlődésének minden stádiuma tanulmányozható. A járatok igen sokféle képet mutatnak, a Bükk földtörténeti "palettájának" számos példáját prezentálják. A Fekete-barlang több szempontot is figyelembevéve jelentős éréket képvisel.
A Bükkben különböző barlangtúrákon vehetnek részt az érdeklődők, melyek hossza 75-300m-ig terjed és időtartamuk 30-60 perc. A barlangtúrákról a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán lehet érdeklődni. estői tájról.
Mészáros Ádám
http://www.geo.u-szeged.hu/ http://www.barlang.lap.hu/
|