Kpek
 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Itt irhatok nekem
 
e-mailomra irjatok ha krdsetek van cafat11@hotmail.com
 
clock
 
szmolgatka
Induls: 2005-01-23
 
Hjelents
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Bkk hegysg

A Bkk

A Nagy-Alfld szaki rszn emelked szaki kzphegysg egyik tagja. Nyugatrl a Brzsny, a Cserht, a Mtra, utn kvetkezik. A Saj foly, az Eger patak s a Hangony valamint a Lask patak kztt terl el. A hegysgsor legsibb tagja, tbb milli vvel idsebb a Mtrnl s a Zemplni hegysgnl. rdekes a felptse is, hiszen jrszt tengeri ledkbl, mszkbl, dolomitbl formldott. Messzirl feltn szles fennskja azonnal felhvja magra a figyelmet. Olyan, nagyjbl ngyszg alak terleten helyezkedik el, amelynek minden oldala kb. 50-50 km.
Szerkezete krkrs, kzppontjban tallhat a 900 mter magas Nagyfennsk, ezt vezik az szaki s a dli oldalon, mintegy 600 mter magasan az alacsonyabb fennskok, amelyeket egy jval nagyobb sugar eltrvezet vesz krl. A negyedik lpcsfokot a lesllyedt, a majdhogy alfldi jelleg medenck skja alkotja. Ezt a szerkezetet bizonytjk a kzetfajtk is. A hegysg anyaga fknt mszk (jelents barlangrendszerrel), amelyet a nyugati s keleti szln (Szarvask s Bkkszentlszl) vulkni lva trt t. De tallhat mlysgi wehrlit, gabbr, diabz is. Helyenknt agyagpala, dolomit s homokk is van.

A Bkk hegysg tlagos magassgt tekintve haznk legmagasabb hegyvidknek tekinthet. Legmagasabb cscsai: Istllsk (958 m), Blvny (956 m) Tar-k (949 m), tovbb tbb mint 20 brce emelkedik 900 m fl. A turistautak mentn klns ltvnyt nyjt "serd", dolink, tbrk, karr mezk lthatk.


Bkkszentllek

710 m tengerszint feletti magassgban pratlan termszeti krnyezet dltelep.

Ltnivalk:
Plos templom- s monostorrom
Magyarorszg kiemelt memlkei kz tartozik

A plos rend az egyetlen magyar alapts szerzetesrend. Az esztergomi kanonokbl lett remete, zsb alaptotta a tatrjrs utn. Szellemi atyjuknak Remete Szent Plt tekintettk.
Kolostoraik szma a XIV. szzad elejn meghaladta a flszzat. Kzssgeik virgzsnak a trk pusztts vetett vget, 8 kolostoruk maradt meg. II. Jzsef 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendet.

A szentlleki monostort kos nembeli Ernye bn fia Istvn alaptotta 1260 krl. Egy 1346-bl szrmaz hrads szerint akkoriban Poha Benedek plos szerzetes vezette az ptst, amely a korbbi szernyebb megoldsokkal szemben mr a disgyri kirlyi mhely ptkezseivel tartott kapcsolatot. Pusztulst a Mohcs utni zavaros belpolitikai viszonyok, prtkzdelmek okoztk, amelyek lehetv tettk a kolostorok, rendhzak feldlst. A romos pleteket a szerzetesek 1540 krl hagytk el vgleg. Az 1739-ben Disgyrbe visszatelepl plos szerzetesek mr nem tudjk jjpteni a romm vlt monostort. 1786. mrcius 20-n feloszlatott rend jraalakulsa utn sem teleplt mr vissza, se Disgyrbe, se Szentllekre.


Bnkt

Az orszg legnagyobb s legtbb lehetsget biztost tli sportkzpontja. 8 lesiklplya, 7 sfelvon, 18 km sfut plya. Ismert turisztikai kzpont.

Ltnivalk:
Blvny cscsn Petfi kilt
A disgyri turistk ltal emelt 18 m magas Petfi kiltrl csodlatos krkpben nylik meg elttnk a Bkk erds brceinek vilga. Tiszta idben mg a Magas-Ttra cscsaiban is gynyrkdhetnk.

Diabz barlang
A Bnkti-visszafolyt rgta sok turista s barlangkutat ismeri, de ha azt halljk, hogy Diabz-barlang, valsznleg csak az utbbiak fogjk tudni, hogy ugyanarrl a barlangrl van sz. Trtnete 1963-ra nylik vissza, amikor az eltn vz mentn kibontottk a nyelt, s annak szk ikeraknjban ngy mter mlyre sikerlt lejutniuk. A jelentktelen reg Diabz-barlangg vlsa, vagyis a nagymret barlangrendszer felfedezse sokak nevhez fzdik.
1975 szeptemberben a sziklafal tvben j bejratot nyitottak, amelyen keresztl be is jutottak a barlangba. sszel a htvgi trk rendszeres munkjval, lpsrl lpsre sikerlt a barlang ma ismert hosszsgt feltrni. A legkiemelkedbb siker szeptember 13-14-n szletett, amikor krtkkel s szkletekkel tagolt 300 m hossz j jratot, a Szp-gat trtk fel. 1976-ban a barlang sszhosszsga 533 m, legnagyobb vertiklis kiterjedse 156 m volt.
A Diabz-barlang jdonslt nevt onnan kapta, hogy a barlangjratok tbb helyen feltrjk a nemkarsztos diabz kzetet. Maga a barlang a karsztos mszk s a diabz hatrn alakult ki, ami a fldtani vizsglatok miatt klnsen jelents. Hasonl geolgiai rdekessg, hogy a barlangban pannon kori gyngykavicsokat talltak, ami a Bkk-fennsk magas terleteinek egykori, ma mr lepusztult ledkkel val fedettsgre utal.
A Diabz-barlang msik klnlegessge, hogy a felszntl 25 m-re a barlangban lland vzhozam forrs fakad.

Bnkt honlapja |


serd

A bkkerd termszetes formjban a 23 ha kiterjeds tbb mint 100 ve rintetlen serdben maradt fenn a Bkk-fennsk dlnyugati rszn. Szigoran vdett termszetvdelmi terlet.


Jvorkt

685 m tengerszint feletti magassgon a Bkk-hegysg festi szpsg, kellemes mikroklmj, trzsra hvogat krnyezetben tallhat Jvorkt, mely valamikor kincstri vadszkzpont volt a j viz Jvor-kt mellett.

Ltnivalk:
Vadszhz
A lc- s vrsfeny risok kztt - gr. Bethlen Istvn egykori miniszterelnk hajdani vadszterletn - szabadon ll, fldszintes, tglalap alaprajz, zmk plet. Fhomlokzatn faoszlopos tornc fut vgig, amelynek kzps szakasza csonkatornyos fiktetvel fdve kiugrik. A torncra fazsalugteres ablakok s ajtk nylnak; gy az plet fbejrata is kzpen. A terlet vdett, az egsz teleplst mlyzld fenyvesek, csemetekertek kztt megbj nhny erdszhz alkotja, melyek nagy rsze ma dl.


Garadna

A Lillafredi llami Erdei Kisvast egyik vgllomsa

Ltnivalk:
Pisztrng-keltet
A szabadon ll, boronafal emeletes plet 1934-ben kszlt. Fldszintjn laboratrium s pisztrngkeltet, emeletn laks tallhat. Alaptja s els vezetje a termszettuds Vsrhelyi Istvn volt, aki itt is lakott. Az plet melletti tavacskban s medenckben pisztrngnevelst folytatnak.


Csipkskt

Kzel 1000 m magassgban, kedvez adottsgok kztt ersdhetnek 3 ves korukig a szilvsvradi lipicai mnes csiki.

A Lipicai mnes
A fajta eredete tbb mint 400 vre nylik vissza, amikor 1580. mjus 19-n dnts szletett egy hercegi mnes fellltsrl a kves, karszt-tetn fekv szlovniai Lipicn. A csszri udvar szmra kvntak itt kivl, trkpes, a pompt, a gazdagsgot minden jellegben mutat lovat ellltani. A tenyszts spanyol lovakkal indult, de egsz Eurpban kutattak olyan mnek s kanck utn, amelyek a kvnt clt biztostani ltszottak.
A dn kirlyi mnesbl az ugyancsak spanyol htter Plt nev mn kerlt Lipicra. Kvette ezt a mnt a npolyi kirlysg legjobb spanyol fajtj mnesbl szrmaz Conversano. A csehorszgi Kladrubbl a mig nagy rtknek tartott Favory trzs alaptja rkezett. Favoryval egytt vsroltk meg a lipicai mnes szmra az eredeti spanyol mn Maestosot is. Npolybl szrmazott a pej szn Neapolitano is, amelyet 13 vesen vettk meg a lipicai mnes szmra.
Az 1800-as vek elejn a Lipicn kialakult mnes sem tudta magt tvol tartani az elz vszzadok kiemelked tenyszhats fajtjtl az arabtl. A Siglavy trzsbl szrmaz arab mn bekerlt a fajtba s Siglavy Capriola nven mig virgz geneolgiai vonalat alaptott. Idkzben kiegszlt a lipicai trzs az Incitat s a Tulipan geneolgiai vonalakkal. A vilgon ezt a 8 vonalt ismerik el a fajtnak.
Az vszzadok viharaiban a mnes nem mindig folytathatta kvnatos, nyugodalmas lett. A hborkban elfordul idegen kzre juts flelme miatt a mnes tbbszr knyszerlt meneklsre, tbbnyire Magyarorszgra. 1809-1815 kztt 6 vet lt a mnes Mezhegyesen. Az 1815-s visszavonulskor Mezhegyesen maradtak az alkatban, tmegben meglv pluszvarinsok. Mezhegyesrl 1873-ban kltzik a lipicai fajtj mnes Fogarasra, majd 1912 utn Fogarasrl Bbolnra kerl. Az 1950-es vektl - elszr csikvjratokkal - indult meg a lipicai fajtj lovak Bkk hegysgbe teleptse. A csikkat 1959-ben kvette az egsz mnes. vszzados kitr utn a fajta kialakulshoz hasonl talaj s ghajlati krlmnyek kz trt vissza.


Nagymez

Hazai viszonylatban egyedlllan, 900 mter feletti magassgban terl el. A hegyek vezte Bkk-fennsk kzponti rsze. Rgen fs terlet volt. A bkksk kiirtsa a XVIII. szzad msodik felben kezddtt. Egy-egy magnyosan ll ids faris ennek az egykori erdnek az emlke.
Figyelemremltak a geolgiai formi is: felsznt vznyelk szabdaljk, melyeket a helyiek tbrknek (tebreknek) neveznek. A tbrkben sszegylt vz a hegysg belsejben fldalatti jratokban utat trve magnak az alacsonyabban fekv forrsokbl tr felsznre.
A terlet nvnyvilga nagyon vltozatos: a tbrk aljn s oldalain borksok, rekettysek vltjk egymst, a mez tbbi rszein pedig vltozatos, ritka, vdett virgokat tallhatunk, mint az szaki srknyf, csinos trnicska, fles kosbor, kakukk szegf.
A helyi mikroklma a geolgiai viszonyoknak megfelelen elg hvs, a vznyelk aljn nyron sem ritka a 0 fok krli hmrsklet. A felszn nyitottsga miatt szinte lland lgramls tapasztalhat.
A tbrkkel, magashegyi bkkskkel, hegyi rtekkel gazdagtott felszn a termszetjrk paradicsoma. A fennsk peremhelyzet kveirl csodlatos kilts nylik a krnyez hegyekre.


"Kvek"

Az agyagpala krnyezetbl marknsan kiemelked mszk sziklaormok s lkre lltott gerincek.
A Dli-Bkk: Im-k, Fehr-k, ill. szaki-Bkk: Odvas-, Lt-, rvny-, Pes-, s Buzgk stb.

Ablakosk: Hatalmas mszkborda "ablakkal" az Ablakosk-vlgyben

Istllsk: A Bkk legmagasabb cscsa, 959 mter magas. A cscs alatt tallhatjuk az Istllski-barlangot. sember lakta tgas barlangterem. Az itt kisott mintegy harmincezer ves keszkzk, 80 mzss skori tzhely a Magyar Nemzeti Mzeumban tallhatk.

rvnyk: 773 m magasrl gynyr kilts nylik a Bkktl szakra elterl vidkre. Tiszta idben a Magas-Ttra cscsai is ltszanak.


Ltrstet

A Bkk-fennsknak egy rsze. szakrl a Szrdka-hegy, keletrl a Szent-Istvn-lpa, dlrl a Kis-Kris-hegy vonulata, nyugatrl Sebesvz hatrolja. Ebbe beletartozik a Ltrs-lpa (vagy ahogy emlegetik, a Ltrsi-fennsk), Ltrs-tet, a Borks-tbrk, s a Fekete-sr.

Kialakulsa a fldtrtneti korba tehet. Ltrs s kzvetlen krnyke az orszgostl eltr ghajlati kpet mutat. Jellemz r az alacsony vi kzphmrsklet: 6,7 C. A janur -4 C, a jlius 17,5 C tlaghmrsklet. Magas a havas tli napok szma.
A trsg nem gazdag felszni forrsokban, mlysgi karsztvizekben annl inkbb. A Bkk viszonylatban legjobban kutatott a Ltrsi-Vizes-barlang, mely hosszt tekintve a 6. Magyarorszgon. Hossza csaknem 3 kilomter, mlysge 85 mter. A jl karsztosod anizuszi-mszksvban alakult ki 575 tengerszint feletti magassgban. A barlang bejrattl nem messze elfoly Diszns-patak a Nagy-Mogyors-barlangban nyeldik el teljesen. Az t msik oldaln tallhat a Kis-Mogyors-barlang idszakosan aktv vznyelje. Ezekhez kzel helyezkednek el az Ikertebri, a Fenyves-rti, a Patakmedri, a Szepessy, s a Speizi-barlangok.

A nvnytrsulsok jrszt nem az ghajlati hatsokat, hanem az alapkzet, talaj, mikroklma adottsgait tkrzik. A bkksk mellett sajtos borkaerd trsulsokat tallunk.
A vltozatos krnyezet tette lehetv, hogy mg ezen a kis terleten is tbbszz llatfaj ljen. llatokat tallunk a patak vizben, a barlangokban, az erdkben s a rteken.


A Bkki barlangok

A Bkk-hegysg haznk barlangokban leggazdagabb vidke: terletn jelenleg 853 barlang ismert, amelyek kzl 45 fokozottan vdett. Itt tallhat haznk legmlyebb barlangjainak tlnyom rsze, melyek kzl az Istvn-lpai-barlang 250 mteres mlysgvel az orszg legmlyebb barlangja.

Az semberbarlangoknak nevezett Suba-lyukbl, Szeleta-barlangbl s Istlls-ki-barlangbl kiemelked srgszeti leletek kerltek el.

Egyedlll ltvnyossgot nyjt a lillafredi Anna msztufa-barlang. Klnlegessge nevben van, miszerint msztufban, s nem a szoksos kemny, tengeri eredet mszkben keletkezett.

Ltogathat barlang mg, ugyancsak Lillafreden, az 1931-ben megnyitott Szent Istvn cseppkbarlang. Benn a hmrsklet tlen-nyron egyarnt 10 C. Legnagyobb mlysge kb. 55 m, hosszsga kb. 350 m.


A Bkkben fokozattan vdett barlangok: Anna-barlang
Balla-barlang
Balekina-barlang
Bnysz-barlang
Bolhsi-vznyelbarlang
Borks-tebri 2. sz. vznyelbarlang
Borks-terbi 4. sz. vznyelbarlang
Bds-pest
Diabz-barlang
Disgyrtapolcai-barlang
Fecske-lyuk
Fekete-barlang
Fels-forrsi barlang
Gyurk-lpai-barlang
Hajnczy-barlang
Hrom-kti-barlang
Herman Ott-barlang
Hillebrand Jen-barlang
Istlls-ki-barlang
Istvn-barlang
Istvn-lpai-barlang
Jspis-barlang
Jvorkti-vznyelbarlang
Kecske-lyuk
Kirlykti-kti-zsomboly
Kis-khti-zsomboly
K-lyuk
Krs-barlang
Ltrsi-vizesbarlang
Lilla-barlang
Miskolctapolcai-tavasbarlang
Mexiki-vlgyi vznyelbarlang
Nagykmzsa-oldali-zsomboly
Nagykmzsa-vlgyi-vznyelbarlang
Pes-k-barlang
Pnz-pataki-vznyelbarlang
Pongor-lyuk
Suba-lyuk
Szamentu-barlang
Szeleta-barlang
Szepesi-Lner-barlangrendszer
Szirn-barlang
Tar-ki-kflke
Udvar-k
Upponyi 1. sz. kflke
Vnusz-barlang
Viktria-barlang

Vndor

 
Versek
 
Gondolataim
 
beszlke
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szavaz
Lezrt szavazsok
 
rdekes lapok
 
Vndor a lap szerkesztje
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!