Gím szarvas
2005.01.24. 21:13
GÍMSZARVAS - CERVUS ELAPHUS
A Magyarországi erdők "koronás királya" Európában és a Közel-Keleten őshonos. Létszámát tekintve a Nyugat-Európai állományok jelentősek, de a minőséget a Közép-Európai állomány képviseli, hazánkkal az élen. A szarvas Magyarország legjelentősebb nagyvadja. Az ország leghíresebb szarvaspopulációja az ország Dél-Dunántúli részén, Zala, Somogy és Baranya megyében található. Közepes minőségűek a Nyugat- és Észak-Dunántúl, valamint az Északi-középhegység szarvasai. A kiváló minőség a Magyarországon adott, a szarvas számára optimális élőhely meglétének és a tudatos vadgazdálkodásnak köszönhető. Ez a vadfaj az aljnövényzetben dús tölgyeseket, liget- és szálerdőket, akácosokat kedveli, amelyeket a táplálkozásban oly fontos szerepet játszó mezőgazdasági területek szabdalnak, így ideálissá téve a vad számára az élőhelyet, ahol a nyugalom és a táplálék együtt megtalálható. A nagy erdőgazdaságok megtehetik és meg is teszik, hogy ezeket a vad számára oly fontos területeket, ahol az ősidők óta meglévő bőgőhelyek is kialakultak, komoly erőfeszítések árán is, de fenntartják.
Trófeája: az agancs, melyet a hím állat hord és évente vált.
Gímbikára leginkább párzási idejében, bőgésben vadásznak, amelynek vadászat idénye szeptember elsejével kezdődik, de maga a bőgés nagyon eltérően (területektől függően) indul el. Baranya, Zala megyékben általában már augusztus végén elkezdődik, míg Nógrád ill. Heves megyében általában csak szeptember első hete után kezdődik el és természetesen ennek megfelelően szeptember végéig is elhúzódik. Ilyenkor a szarvas óvatos magatartása megváltozik, csak az ősi ösztöneire hallgat, ezt sok - bőgőkürtöt ügyesen kezelő - vadász megtapasztalhatta. A vadászata történhet magaslesről, cserkelve vagy esetleg lovasfogattal kombinálva. Általában a hajnali órák alkalmasak a nagyon kedvelt gyalogos cserkelésre, amikor a hajnali ködből kibontakozó koronás bika látványa - életreszólóan felejthetetlen pillanatként - szinte bevésődik a vadászember agyába. A bőgési időszak után kezdődik a selejtbikák vadászata, mely január végéig tart. Ilyenkor van lehetőség a gyenge bikák selejtezésére. Szarvastehén, ünő, borjú elejtésére a téli terelővadászatokon is sor kerülhet. Magyarországon az érmes trófeák aránya a kilövések számától függően 30-35%.
|
|
Magyarország világhírű gím bika trófeái: |
Világranglista helyezés |
|
|
Karapancsa (1986) |
14,50 kg |
271,00 IP |
3. |
|
|
Pusztakovácsi (1981) |
14,00 kg |
269,89 IP |
6. |
|
|
Lábod (2001) |
16,81 kg |
265,67 IP |
7. |
|
|
Vörösalma (2002) |
14,05 kg |
263,88 IP |
8. |
|
|
Kerecseny (2000) |
13,98 kg |
263,30 IP |
9. |
|
|
Szentpéterfölde (1992) |
14,70 kg |
261,29 IP |
12. |
|
|
Hahót (1985) |
16,40 kg |
260,07 IP |
|
|
|
Noszlop (1992) |
12,68 kg |
260,02 IP |
15. |
|
|
Bajcsa (1989) |
14,75 kg |
257,88 IP |
|
|
|
Nagykanizsa (1981) |
11,75 kg |
257,15 IP |
23. |
|
|
Bezeréd (1982) |
12,95 kg |
256,97 IP |
|
|
|
Kisbárapáti (1985) |
13,75 kg |
255,45 IP |
|
|
|
Darány (1986) |
13,00 kg |
255,34 IP |
|
|
|
Vajszló (2003) |
13,25 kg |
255,27 IP |
|
|
|
Bajcsa (1989) |
14,25 kg |
254,80 IP |
|
|
|
Nemzetközi pontozás: |
|
|
|
|
170,00 - 189,99 |
bronz |
|
|
|
190,00 - 209,99 |
ezüst |
|
|
|
210,00 - tól |
arany |
|
|
|
Vadászati szezon: |
|
|
|
Golyóérett bika: |
szeptember 1. - október 31. |
|
|
Optimális fő bőgési idő: |
szeptember 10.- szeptember 30. |
|
|
Selejtbika: |
szeptember 1. - január 31. |
|
|
Ajánlott selejtezési idő: |
december - január |
|
|
Tehén, ünő |
szeptember 1. - január 31. |
|
|
Borjú |
szeptember 1. - február 28. |
|
|
(tehén, ünő, borjú elejtése leginkább a selejtezési időben) |
|