A kis területû várhelyet ma - a keleti oldal kivételével, ahol a hegy meredek - egy kb 3-4 m széles és 2 m mély, törmelékkel feltöltött árok övezi. A vár bejárata feltehetõleg a legkönnyebben megközelíthetõ nyugati oldalon volt, ahol a várárkon fahíd vezethetett a felvonóhidas kapuhoz. Építési és pusztulási körülményeit nem ismerjük, feltehetõen a szomszédos Éleskõ vár sorsában osztozott.
Nováki Gy. és Sándorfi Gy. a következõket írják: /a vár/ egész megjelenése, mérete igazolni látszik a hagyományt, miszerint gazdag tulajdonosa (Nagy Lajos ?) lehetett. Alaprajza és jellege szerint, bizonyító lelet hiányában is, késõbbinek kell tartanunk, mint a közeli Éleskõ várát, lakottsága idejét a XIV-XV. századra tesszük.