Nemzetem
�n nem �gy k�pzelem,
hogy mindny�junknak Etel-
k�z az ugr�deszk�ja. Engem a homo sapiens
f�jdalma jobban �rdekel,

az, hogy a pal�cok, sok�cok,
mennyit szenvedtek itt a vendek �s cig�nyok,
s L�b�b �kunok�i a kor vak
t�megs�rjaiba hogy zuhantak,

s a cs�ng�k, m�g egyre �nekeltek,
j�rt�k a t�ncot � nemcsak maguknak,
s a kunok, n�metek, rom�nok �s szerbek,
magyarokkal egy�tt a szlov�kok hogy remegtek,

mikor a t�rt�nelem Bosch-f�le sz�rnye
a szalmatet�s visk�k �s fatornyos h�zak ablakait bet�rte,
s a sz�kelyek sebe a r�gi �s �j tat�rok
nyilait�l a Tisz�ig sziv�rgott;

mindny�junk�rt mennyd�r�gtek a bomb�z�k
�t�letnapi
t�zv�szk�nt l�ngol� alum�nium-angyalai,
s azon az �sz�n mi�rt d�lt volna itt a mindenf�le v�r,
ha nem �jabb id�-partok arany-percei�rt?

S ak�rh�nyszor hatalom s erk�lcs csapott itt �ssze
vagy p�kh�l�j�t a p�nz kifesz�tette
a szellem f�i k�z�,
nemcsak Buda v�r v�lt csapda-rengetegg�:

nem egy foly� a haza,
nem egy vadv�z, �r, patak vagy t�;
ahogy egym�st t�pl�lj�k k�k tavaszt�l
k�k tavaszig, m�g k�l�n-k�l�n
term�szet�k szerint hull�moznak s elcs�ndesednek:
az nekem ez az orsz�g, ez a nemzet.

Istenem, ilyenn� �lelj�l csak egybe minket,
�rvendve m�s �s m�s sz�v�nknek,
ne rejtegesd tov�bb a v�gs� cs�ra-titkot,
hogy minden emberfiadnak kell

a meleg, a testv�r szempillant�s,
a szalma, hol v�gre saj�t sz�n�nkben l�thatjuk meg egym�st:

te n�pedet s mi a k�z�s Pajta f�l�tt
f�jtat� mennyei vadlovat, az alm�sderes �st�k�st.