régészet
2005.01.23. 13:31
Dr. Saád Andor a Bükk-hegység amatőr régésze
Dr. Saád Andor élete összeforr a XX. század miskolci múzeum történetével. Családjával 1920-ban került Lipótújvárról Diósgyőrbe, édesapja az állami erdészet főorvosi állását kapta meg. A Vár utca 22. számú házban laktak, ott, ahol 1852-től 1867-ig a híres színésznő, Déryné Széppataki Róza is élt. A házhoz közel nyílt a Tapolca-barlang bejárata.
Ifjú korában figyelemmel kísérte a Bükk barlangjainak feltárását, Kadic Ottokár és Hillebrand Jenő mellett elleste a régészet gyakorlati tudnivalóit. Ezek az élmények egy életre szóltak. Az orvosi hivatás mellett döntött, orvosnak tanult, de nehéz munkája mellett mindig feltöltődött, ha a Bükköt járta, ha felkereste a híres régészeti lelőhelyeket, s akkor, ha maga is gyarapította ezek számát. Nevéhez fűződik a Mexikói-barlang ásatása. Dolgozott Nemeskéri János antropológussal a Vidróczky-barlangban, a Kőlyuk-barlangban, és nem utolsó sorban a világhírű Szeleta-barlangban. Vértes Lászlóval baráti kapcsolatban volt, s ha Vértes Miskolcra jött, mindig számíthatott a Saád család segítségére. 1950-ben meglátogatta Vértes László ásatását Szilvásváradon, az Istállóskői-barlangban. Saád tanulmányt írt A Miskolc környéki ősember és a barlangkutatás rövid története és legfontosabb eredményei címmel. 1973-ban átadta a múzeumnak kéziratait, fotóit, melyeket a Herman Ottó Múzeum régészeti adattára őriz. Itt található Thoma Andor képeslapja, és cikkeinek különnyomatai is. Roska Mártonnal, a híres régésszel a Korlát–Ravaszlyuktető mezolitikus lelőhelyének kapcsán levelezett. Korláton Saád is jelentős kőeszközöket gyűjtött, cikket írt róla a Folia Archaeológicában 1958-ban. Vértes László a Ravaszlyuktető nagy mezolit telepének leleteit, vakarókat, pengéket, levélhegyszerű eszközöket Saád Andor rajzaival illusztrálta az őskőkorról írt kézikönyvében. A földvárakat az 1950-es években látogatta sorra. Gyűjtött Felsődobszán, Gibárton, a perei halmoknál őskori leleteket, Abaújváron, Kácson, Cserépfalu határában többnyire középkori kerámiákat. Cserépfalunál, Cserépváralján, Szomolyán a kaptárkövekre figyelt fel. Érdeklődése odáig terjedt, hogy Korek Józseffel ásatást is végeztek.
Mi 1971-től ismertük, és mint kezdő régészeknek, nagyon sokat jelentett terepismerete és segítőkészsége. Bejártuk a mályi téglagyár feletti hegyet is, noteszébe pontosan bejegyezte a dátumot, a résztvevőket, és a talált kőeszközt több nézetben le is rajzolta. (Ld. a mellékelt képet.) Sűrűn érkezett leletbejelentés abban az időben a múzeumba. Megérhette, hogy amikor 1973-ban a város szaunát akart létesíteni a diósgyőr–tapolcai barlangban, a leletmentésen munkatársként részt vehetett a feltárásban. Ez azért volt jelentős, mert 1932–1934-ben már ásatott a barlangban, s tudományos munkája is megjelent a Szegedi Dolgozatokban. Az 1973-as leleteket feldolgozás előtt megmutattuk Kretzoi Miklósnak. A mellékelt képen Kretzoi Miklós, Saád Andor és Tóth Lajos látható, a barlang ritkaságszámba menő leleteivel, melyeket a bejárat előtt, óriási kőtömbök alatt tártunk fel. Valószínű, hogy a felette levő sziklából estek le ezek a tömbök, és megvédték a réteget a későbbi bolygatástól.
Saád Andor a nyíltszíni őskőkori lelőhelyeket többször sorra végigjárta. Így a Vértes Arka–Herzsarét lelőhelyét, s ennek közelében, a Fekete-patak alacsony teraszát. Közvetlen modora segítségével könnyen szóra bírta azokat is, akikkel először találkozott, több lelőhelyről így értesült. Élete vége felé a temetők állapota foglalkoztatta. Összegyűjtötte a hámori temetőben a Fazola család sírfeliratait, és azokat a vasszekrényes síremlékeket, melyek a XIX. században működő vasgyár tisztségviselőinek állítottak emléket. Mezőkövesden lejegyezte az 1849-es szabadságharcban elesett honvédek sírfeliratait. Fontosnak tartotta az elődök hagyatékának gondozását. Sokat tett azért, hogy a Szeleta-barlang keleti falára Herman Ottó tiszteletére emléktábla kerüljön.
2002 márciusában lesz 25 éve, hogy végső búcsút vettünk tőle a Szent Anna temetőben. Tevékeny élete és emberszeretete azonban máig hat.
|