Szilvásvárad
2005.05.23. 19:46
Szalajka-völgy, Szilvásvárad
|
|
A Szilvásvárad községhez tartozó Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék |
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanulóút-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Erdei Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két meleg forrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.
Fátyol-vízesés, Szilvásvárad
|
|
A páratlan szépségű Fátyol-vízesés édesvízi mésztufa (travertinó) lépcsőit a természet hozta létre, ahogy a mészkőlerakódás maga alá temette, megkövesítette a vízi növényeket és a fák gyökereit. |
A bükk-fennsíki vízgyűjtő területre hulló csapadék a bükki töbrökben, dolinákban eltűnik. A víz, a levegőből felvett szén-dioxiddal szénsavat alkot, a mészkövet először feloldja, majd ismét felszínre futva mésziszap formájában lerakja, mésztufagátakat képezve. Az oldott mészkő (mésziszap) leheletfinom fátyolként lepi be buktatóját és újabb és újabb lépcsőket, teraszokat hoz létre.
Az istállóskői barlangot Raskó Pál fedezte fel 1911-ben, és 1947-ben találták meg itt a Bükk hegység egyik leggazdagabb őskori leletanyagát, többek között igen jó állapotban lévő tűzhelyet, kőszerszámokat.
A barlangot az uradalom istállónak használta, innen az elnevezés kőistálló - Istállóskő (959 m). Az istállóskői ősember barlangjában egymást követően kétféle népcsoport élt. Közben azonban több földréteg rakódott le, így a két csoport jól elkülöníthető. Az ősemberek által használt eszközökön kívül találtak itt jégkorszaki tundraszarvas és barlangi medve, ősbölény-, bivaly- és mamutcsontokat, agyarakat is. A leletek közül néhány az Orbán-házban is látható.
|
Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás
|
|
A kiállítás a lipicai fajta magyar ágának kialakítását és történetét mutatja be, a lótenyésztéshez kapcsolódó kovács- és bognármesterség szerszámaival és egy kocsibemutatóval kiegészítve. |
A klasszicista stílusban épült ménistállóban hat törzsmén számára van hely. Oldalszárnyában látható a kiállítás, amely végigköveti a lipicai lófajta tenyésztésének történetét. A lipicai ló ősei Karthágóból kerültek Európába, még az ókorban, a pireneusi lóval keresztezve alakult ki a híres andalúziai ló. 1576-ban II. Károly főherceg az adriai, Trieszthez közeli Lipizzában ménest alapított, amely a Habsburg-udvart és a bécsi spanyol lovasiskolát látta el lovakkal.
Magyarországon előbb Mezőhegyesre, majd Fogarasra, később Bábolnára költözött a lipicai ménes, az utóbbi helyen tenyésztették ki az Incitato nevű magyar lipicai családot. A szilvásváradi környezet lehetővé tette az eredeti lipicai tenyésztési körülmények megteremtését, ezért a ménes az 1950-es években áttelepült ide, és a mai napig is Szilvásvárad a magyar lipicai ló hazája.
A múzeum második részében berendezett bognár- és kovácsműhely fogadja a látogatót, a harmadik részben pedig a fogatolás módjai, a különféle magyar kocsifajták (fedeles batár, magyar hintó, vadász- vagy gavallérkocsi), kocsilámpák, ostorfajták és a lóápoláshoz használt eszközök láthatók.
Bükki tanösvények Szilvásváradon
|
|
A 2,6 km hosszú Szalajka-völgyi sétaút földtani, víztani, botanikai és tájképi értékeket mutat be. Hozzá kapcsolódva megtekinthető a Horotna-völgy bejáratánál kialakított Szabadtéri Erdei Múzeum is.
Környezetbarát közlekedési lehetőséget kínál a völgyben az erdészet által üzemeltetett keskeny nyomtávú vasút.
A másik, 2,1 km hosszú természetismereti gyalogút a Kalapat-parkolóig vezet, ahonnan egy rövid séta megtétele után a Millenniumi kilátótorony kínálta panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Mindkét tanösvény információs táblákkal felszerelt és szabadon látogatható.
|
|