Blaptfalva Ciszterci aptsgi templom
2005.06.11. 07:01
Ciszterci aptsgi templom (Nagyboldogasszony), Blaptfalva
|
|
Az aptsgot II. Kilit egri pspk alaptotta 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. Az aptsg romn stlus temploma nemzetkzileg is szmon tartott memlki s trtneti nevezetessg.
A ks romn stlus templom A Blk lbnl fekszik Magyarorszg egyetlen psgben megmaradt romn kori ciszterci aptsgi temploma, mely 1232-ben plt. A monostor, amely mellette llott, korbban elkszlt, azonban annak csak alapfalait trtk fel, amelyek egy 21x17 mteres teret zrtak kzre. A feltrst s a templom helyrelltst az 1960-as vek kzepre fejeztk be. A hajkat elvlaszt oszlopok A ks romn stlus templomot a XIV-XV. szzadban gtikus stlusban talaktottk. A nyeregtets, hromhajs s kereszthajs templom torony nlkli. Nyugati, fhomlokzatn nylik a nagymret, blletes kapu a fhajn, fltte a rzsaablak, a jobb oldali mellkhajba pedig a laikus testvrek bejrata nylik. Keleti vghez a XVIII. szzadban kontytets, barokk sekrestyehzat ragasztottak. A belsben a hrom haj a kereszthajval s a boltozssal latin kereszt alak teret forml. Az egyes hajkat pillrsorok vlasztjk el egymstl. A hrom hajnak megfelelen keleti tjolssal egy f- s kt mellkoltr lthat. A Szent Imre-oltr 1748-ban kszlt, a szszk s a hangvet XVIII. szzad vgi copf munka. A sekrestyben az elpusztult monostor kanyaga, 1232-ben s 1426-ban farakott kvek lthatk. |
Monostor a Blkõ aljn
Mg bennnk l a szarvaskõi panorma hangulata, a meredeken felfel velõ barna, diabz-sziklk varzsa, m Mnosbl fel haladva, mris j ltvnyossg fogad:
kep1.html786 mter magas cscs, a Blkõ mszkõorma. A vlgyben fekszik Blaptfalva, amely nevnek egyik tagjt egy XII. szzadbeli kun szrmazs fõrtl Bltõl kapta, akinek nemzetsge igen gyorsan tereblyesedett. 1282-ben mr vk volt Mikfalva is. Nevket viseli a hajdani Felbl (Bkkszentmrton) s Albl (Mnosbl). A falutl nem messzire a mlt emlkei vrjk a turistt, olyan lmny, amelyre rdemes idõt sznni. Az aptsgi templom plete, s a monostor romjai letûnt szzadok zenett tolmcsoljk.A diadmjtl megfosztott, a robbantsoktl tpdesett cscs szikli szinte vakt fehrek. A festõi vlgyet nyaranta ds lomb erdõk koszorzzk. A fk kztt bjik meg az egykori ciszter-templom, s itt tallhatk a szebb napokat is ltott monostor maradvnyai is.
Valaha, az erlytelensgrõl hres II. Endre orszglsa idejn ebbe a buja õsvadonba - akkoriban fk rengetege kszott egszen a hegy ormig - aligha tved ember. rthetõ is, hiszen tvol esett a forgalmas utaktl, a gazdagon termõ fldektõl, a kincsesnek cmzett vrosoktl, a nagyri fszkektõl. Aki itt megtelepedett, az jl tudta, hogy csak kt keze munkjval keresheti meg kenyert, s verejtkvel fizet minden falatrt.
A bencs rendbõl sarjadt cisztercitk mgis idejttek. Messze frankfldrõl a szmukra idegen tjra. S ezek a korukban polihisztornak szmt szerzetesek - rtak, olvastak, szntottak, vetettek, ptõmesterknt is tevkenykedtek - ott folytattk, ahol Franciaorszgban abbahagytk. Idegen volt szmukra a papi arisztokrcira annyira jellemzõ fnyûzs s hivalkods. Kerltk a tivornyt, a dõzslst, a pompt, s a maguk mdjn igyekeztek msok szmra is hasznoss tenni letket.
A kultrt magukkal hoztk a Blkõ lbhoz is, a II. Kilit egri pspk ltal - a hagyomny szerint õ rta az Aranybulla szvegt - alaptott hromkti aptsgba.
Az nnepsget 1232. mjus 16-n vasrnap - a pontos dtumot megõrizte a krnika - tartottk, s aztn kvetkeztek a munks htkznapok. A rend tagjai egybknt tudsukat nem tartottk kivltsgnak. Nem õriztk fltkenyen, mint a hatalom bûvletben lõ egyhzfejedelmek s a fldi javakban dskl kanonokok, aptok. Tapasztalataikat, ismereteiket tovbb adtk azoknak is, akiket akkoriban igen kevesen vettek emberszmba: az egri pspksg kisemmizett, adkkal sanyargatott parasztjainak.
Meghonostottk a szõlõmûvelst, s a vlgyben
kep2.htmlhalastavat ltestetek. Nem dolgoztattak, maguk geztek minden munkt: a fiatalabbak a fldeken szorgoskodtak, az idõsebbek az egyhzi iratokat msoltk. Oklevelek tanstjk, hogy kezdettõl fogva csak nhny felszentelt pap s pter lt itt. Egybknt ezt bizonytjk - ha kzvetve is - a templom s a monostor szerny mretei is. A gondok az elsõ vekben jelentkeztek: az orszg s a np ltt fenyegetõ tatr hordk ide is felvgtattak, a megriadt ptõk valsznûleg elmeneklhettek, s csak IV. Bla visszatrse utn folytathattk a munkt. rdekes, hogy a kt peridus kzti idõben megvltoztak a stlusjegyek: ms-ms anyagot hasznltak fel, mskpp falaztak.
Fortuna ksõbb sem kedvezett a cisztereknek. A monostort 1285 elõtt barbr mdon kiraboltk s felgettk az egymssal viszlykod fõri frakcik csapatai. Kun Lszl krptlsul a poroszli svmot adomnyozta az aptsgnak.
A szerzetesek azonban nem adtk fel, kitartottak, s rezignltan tûrtk az egymst vlt kegyurak szeszlyeit. Nemzedkeik vszzadokon t sernykedtek itt, Mohcs utn azonban mr nem hallani rluk, a trk veszlytõl tartva valsznûleg sztszledtek, elhagytk a Blkõ lbnl megbv menedket. Tettk mgis nagy horderejû, kulturlis misszijukat tisztelettel emlti az utkor minden krniksa.
Az aptsg helyrelltsa s nagytsa
kep3.htmlCsandi egri pspk idejben 1330-ban jra megkezdik az ptkezst, helyrelltst. A zrda is megnõtt a kis kpolnval. gy mondja a monda: "Sziklacscson ll a nemes sasnak fszke, A csipegõ verb flve nz felje. Templom is kõfal kzt van a nagy zrdval, gy ll, mint mikor szv szivet lel lta. Ktoldalon messze, kt õrtorony nzett, Ha jtt az ellensg, ez int a npet. Lent a templomaljban szp aptlak lla, Vges vgig nzett a nagy t hosszban. A szerzetesek 1534-ig laktak a monostorban. Ekkor Pernyi Pter a pspksg birtokaknt elfoglalta, az aptsgbl a szerzetesek elmenekltek, a monostort felgyjtottk s kiraboltk. A lakitl elhagyatott monostor omladozni kezdett, de romjai megmaradtak, mely a faluval egytt a szarvaskõi vr tartozka lett 1562-ig
Pernyi buksa utn 1562-1678-ig a trk .hdoltsg alatt lt a falu npe, a monostort ms clra hasznlta a trk. 1700-ban Telekesi egri rsek krsre a kirly az aptsg sszes birtokt az egri papnevelde fenntartsra adomnyozta.
A monostor falai leomlottak, a templomot is puszttotta az idõ. Egszen addig, amg a XVII-XIX. szzad sorn helyre nem lltottk a megrongldott boltozatrendszert. Ekkor kerltek ide a barokk oltrok. Egyikk - a Szent Imre nevt viselõ - 1748-ban kszlt el. Faptmnyt s szobrait minden valamire val magyar mûvszettrtneti szakknyv megemlti, s a barakk ptszet legszebb alkotsai kz sorolja. A ltogat szmra sajtos lmny a klnbzõ stlusjegyek harmnija.
A baziliks szerkezet, a megvilgts, a nyugati homlokzat hatszirm, mestermunkra vall, a dsztseiben trhatst keltõ kapuzat, az egyszerûsgben puritn voltban is lenyûgzõ templombelsõ, a faragvnyok, zrt mrtani rendje XIII. szzadi francia hatst idz, s a hajdani ptõkre, a szorgos ciszter szerzetesekre emlkeztet, akiket a hivalkods helyett a clszerûsg veznyelt. Ehhez az rpd-kori atmoszfrhoz alkalmazkodnak a tlzsokra egybknt hajlamos barokk dsztmnyei. Szernyen meghzdva, s kiemelve a lnyegest, a meghatrozt.
Az egykori monostor romjait 1964-65-ben trtk fel, s gondoskodtak az alapfalak maradvnyainak konzervlsrl, gy aztn az rdeklõdõ - nmi fantzival - teljes kpet kaphat az pletrõl, a fldszinti traktusrl, a mai sekrestyhez simul kptalanteremrõl, ahol valaha a fel- olvassokat s a kzs meditcikat tartottk az unalmat nem ismerõ, a, folytonos tevkenysgben tartalmat tall papok.
A belsõ udvaron levõ kt vize ma is ihat, akrcsak vszzadokkal ezelõtt s a monda szerint: fiatalt ...
Napvilgra kerlt a monostor belsõ dsztsnek nhny faragvnytredke. Elõkerltek az egykari vzvezetkek - a knyelemre azrt adtak az egybknt puritn szerzetesek - darabjai, tanskodva a tbb mint 700 v elõtti ptõmesterek ignyessgrõl, hozzrtsrõl.
Aki idejn, aki nhny rt eltlt a hajdani blhromokti aptsg krnykn, az nemcsak a mlt emlkeit csodlhatja meg, hanem gynyrkdhet a festõi vlgyben, a Blkõ fehr sziklit kiemelõ, nyron mlyzld, õsszel bronzvrs, lombrengetegben. s bent a kzsgben a jelen vrja, a levegõszennyezssel mr nem fenyegetõ j cementgyr, az risgpek zaja, s a heroikus munka jvõt alapoz ritmusa.
s nemcsak a meglvõ hatalmas cementgyrnak, de tz krnykbeli bkki kzsg termelõszvetkezeti parasztsgnak is Blaptfalva jelenti a kzpontot nhny ve.
|