Kaptárkövek a Bükkben

Franczia István

A központi bükk mészkőfennsíkjától délre puha riolittufa vonulat húzódik, melynek kialakulásához a miocén közepén a Visegrádi-hegységtől a Tokaji-hegységig terjedő vulkáni koszorú krátereinek töméntelen mennyiségű hamuszórása járult hozzá. Ebből alakultak ki a Bükkalja terjedelmes riolittufa takarói. A tűzhányó kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok a riolittufa rétegek közé nyomulva helyenként ellenállóbbá, keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. Ezek a szilárdabb tufaképződmények, tufakúpok váltak alkalmassá ún. "kaptárfülkék" (vakablakos kövek) kialakítására.

A bükkaljai riolittufa területen Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. A fülkék átlagos méretei: 60 cm magas, 30 cm körüli széles és 25-30 cm mély. Peremükön, több lelőhelyen - így például a noszvaji Pipis-hegyen is - körbefutó keret található, amelyekbe valószínű a fülke fedelét helyezték. A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, méreteikben teljesen eltérő (1 m-től akár 15 m is lehet) tufa kúpokba vágták. Ez a körülmény téveszt meg sokakat, s nevezik a fülke nélküli riolittufa kúpokat is kaptárköveknek. E téves nézet lényegesen szegényebbé tenné a Bükkalját kaptárkövekben, ha a sziklafalakba, sziklapadokba vésett fülkék nem tartoznának a kaptárkövek közé.

Kaptárkövek nemcsak a riolittufa kőzetű Bükkalja sajátossága. Előfordulnak fülkék andezittufában (Pilis-hegység) mészkőben, sőt dolomitban is (Budai-hegység). A Balkán-félsziget több pontján is, főleg Bulgáriában is ismertek. A geológusok a törökországi Göreme vidékéről tufakúp erdőkről tájékoztatnak.

A kaptárkő kutatók között lassan a lakott helyektől távol, az erdők legmélyén a legeldugottabb keskeny, bozóttól áthatolhatatlan mély völgyekben levő fülkék is ismertté válnak. Jelenleg sokkal nagyobb gondot okoz koruk és kultúrtörténeti funkciójuk meghatározása, mint felfedezésük. Eddigi feltevések szerint a kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg. Kutatásaik során környezetükben feltárt cserépedény maradványok is erre a korra utalnak. Használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések. A nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal.

Egymástól távol eső helyen Demjénben, az egri Cakó tanyán és a Borsod megyei Cserépváralján jegyezték fel, miszerint: Szent István korabeli forradalom elesett kapitányainak holttestét hamvasztás után ezekbe a fülkékbe temették.

Másik feltételezés szerint szolgálhatott pogány oltárkő gyanánt is. (I. Szent László király 1. számmal jelölt törvénykönyvében - 1092. Szabolcs - fellép a pogány szertartások ellen, megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat.)

A kaptár szó etimológiai eredetét vizsgálva is több feltevés alakult ki. Legvalószínűbb, mint a kaptár szóból következtetni is lehet, méhkaptár céljait szolgálták.

A legtöbb fülke alkalmas méhcsalád fejlődésére, telelésére. A külföldi adatokkal való összehasonlítás is emellett szól. A kutatások során is volt fülke, amelyben méhviasz (lép) maradványokat találtak. Ez is bizonyíték lehet arra vonatkozóan, hogy a feltételezések közül a fülkék méhkaptár céljaira való felhasználása a legvalószínűbb.

Hol találhatók kaptárkövek? Elővesszük a Bükk-hegység déli részének turistatérképét, azon Kácstól Sirokig számtalan kaptárkő feliratú sziklajelzést láthatunk. Ezek mind egy, vagy több kaptárkő ottlétét jelzik. A sok színhely közül szeretnénk egy-kettőt ismertetni, melyek könnyen megtalálhatók, még talán út is vezet hozzájuk.

Cserépváralja határában van a Mangó-tető. Itt található a kaptárkövek legmonumentálisabb példánya. A déli oldala szabályos kúp, hozzávetőlegesen 12-13 méter magas. 25 fülke található benne. A nagy kaptárkőtől keletre, 20-25 méterre van egy kisebb kúp 5 fülkével. Az egyik oldala kicsit csonka, de ez is egy szép példány a kaptárköveknek. A Mangó-tető Cserépváralja déli végénél levő útelágazás és buszmegállóból (volt úttörőtábor) közelíthető meg könnyen. A cserépvárhegyi Várhegy felé haladva kb. 1 km után találkozunk a piros háromszögjelzéssel, amelyen 500 m után a mangó-tetői kaptárkövekhez érünk.

A Mangó-tetőről visszafelé jövet érdemes a csordás-völgyi kaptárköveket is megnézni. Ezek közvetlen a volt Tsz-tanya fölött vannak, alig túl a kerítésen. Igaz, hogy nehezen, sűrű akácbozóton keresztül közelíthetők meg, de megéri a fáradtságot, mert itt is található 4 szép kúp.

A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt a helybeliek Király-székének nevezik.

A Kaptár-völgy déli végével szemben, az Ispánberki-tető délnyugati oldalában szintén található egy szép kaptárkő 4 fülkével. Viszonylag könnyen megközelíthető és megtalálható.

Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben. Többek közül említésre, méltó példányaira bukkanhat a túrázó a Mész-hegyen, amelyek az egri Szarvas térről jelzett turistaúton érhetők el. A Nyerges-hegyig a sárga sávjelzést, innen pedig a sárga háromszöget kell követni. A Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével. Egerből egy könnyű délelőtti túrával felkereshetők.

Természetvédelmi területen található a kaptárkövek nagy része. Ennek ellenére mind szabadon látogatható. Vigyázzunk viszont a könnyen porladó riolittufa fülkék épségére. Őrizzük meg e természeti és kultúrtörténeti ritkaságokat unokáink számára is.