Ciszterci ap�ts�gi templom (Nagyboldogasszony), B�lap�tfalva

Monostor a B�lkõ alj�n

M�g benn�nk �l a szarvaskõi panor�ma hangulata, a meredeken felfel� �velõ barna, diab�z-szikl�k var�zsa, �m M�nosb�l fel� haladva, m�ris �j l�tv�nyoss�g fogad:

kep1.html786 m�ter magas cs�cs, a B�lkõ m�szkõorma. A v�lgyben fekszik B�lap�tfalva, amely nev�nek egyik tagj�t egy XII. sz�zadbeli kun sz�rmaz�s� fõ�rt�l B�ltõl kapta, akinek nemzets�ge igen gyorsan tereb�lyesedett. 1282-ben m�r �v�k� volt Mik�falva is. Nev�ket viseli a hajdani Felb�l (B�kkszentm�rton) �s Alb�l (M�nosb�l). A falut�l nem messzire a m�lt eml�kei v�rj�k a turist�t, olyan �lm�ny, amelyre �rdemes idõt sz�nni. Az ap�ts�gi templom �p�lete, s a monostor romjai letûnt sz�zadok �zenet�t tolm�csolj�k.A diad�mj�t�l megfosztott, a robbant�sokt�l t�pdesett cs�cs szikl�i szinte vak�t� feh�rek. A festõi v�lgyet nyaranta d�s lomb� erdõk koszor�zz�k. A f�k k�z�tt b�jik meg az egykori ciszter-templom, s itt tal�lhat�k a szebb napokat is l�tott monostor maradv�nyai is.

Valaha, az er�lytelens�g�rõl h�res II. Endre orsz�gl�sa idej�n ebbe a buja õsvadonba - akkoriban f�k rengetege k�szott eg�szen a hegy orm�ig - aligha t�ved ember. �rthetõ is, hiszen t�vol esett a forgalmas utakt�l, a gazdagon termõ f�ldektõl, a kincsesnek c�mzett v�rosokt�l, a nagy�ri f�szkektõl. Aki itt megtelepedett, az j�l tudta, hogy csak k�t keze munk�j�val keresheti meg kenyer�t, s verejt�k�vel fizet minden falat�rt.

A benc�s rendbõl sarjadt cisztercit�k m�gis idej�ttek. Messze frankf�ldrõl a sz�mukra idegen t�jra. S ezek a korukban polihisztornak sz�m�t� szerzetesek - �rtak, olvastak, sz�ntottak, vetettek, �p�tõmesterk�nt is tev�kenykedtek - ott folytatt�k, ahol Franciaorsz�gban abbahagyt�k. Idegen volt sz�mukra a papi arisztokr�ci�ra annyira jellemzõ f�nyûz�s �s hivalkod�s. Ker�lt�k a tivorny�t, a dõzs�l�st, a pomp�t, s a maguk m�dj�n igyekeztek m�sok sz�m�ra is hasznoss� tenni �let�ket.

A kult�r�t magukkal hozt�k a B�lkõ l�b�hoz is, a II. Kilit egri p�sp�k �ltal - a hagyom�ny szerint õ �rta az Aranybulla sz�veg�t - alap�tott h�romk�ti ap�ts�gba.

Az �nneps�get 1232. m�jus 16-�n vas�rnap - a pontos d�tumot megõrizte a kr�nika - tartott�k, s azt�n k�vetkeztek a munk�s h�tk�znapok. A rend tagjai egy�bk�nt tud�sukat nem tartott�k kiv�lts�gnak. Nem õrizt�k f�lt�kenyen, mint a hatalom bûv�let�ben �lõ egyh�zfejedelmek �s a f�ldi javakban d�sk�l� kanonokok, ap�tok. Tapasztalataikat, ismereteiket tov�bb adt�k azoknak is, akiket akkoriban igen kevesen vettek embersz�mba: az egri p�sp�ks�g kisemmizett, ad�kkal sanyargatott parasztjainak.

Meghonos�tott�k a szõlõmûvel�st, s a v�lgyben

kep2.htmlhalastavat l�tes�tetek. Nem dolgoztattak, maguk �geztek minden munk�t: a fiatalabbak a f�ldeken szorgoskodtak, az idõsebbek az egyh�zi iratokat m�solt�k. Oklevelek tan�s�tj�k, hogy kezdettõl fogva csak n�h�ny felszentelt pap �s p�ter �lt itt. Egy�bk�nt ezt bizony�tj�k - ha k�zvetve is - a templom �s a monostor szer�ny m�retei is. A gondok az elsõ �vekben jelentkeztek: az orsz�g �s a n�p l�t�t fenyegetõ tat�r hord�k ide is felv�gtattak, a megriadt �p�tõk val�sz�nûleg elmenek�lhettek, s csak IV. B�la visszat�r�se ut�n folytathatt�k a munk�t. �rdekes, hogy a k�t peri�dus k�zti idõben megv�ltoztak a st�lusjegyek: m�s-m�s anyagot haszn�ltak fel, m�sk�pp falaztak.

Fortuna k�sõbb sem kedvezett a cisztereknek. A monostort 1285 elõtt barb�r m�don kirabolt�k �s fel�gett�k az egym�ssal visz�lykod� fõ�ri frakci�k csapatai. Kun L�szl� k�rp�tl�sul a poroszl�i s�v�mot adom�nyozta az ap�ts�gnak.

A szerzetesek azonban nem adt�k fel, kitartottak, s rezign�ltan tûrt�k az egym�st v�lt� kegyurak szesz�lyeit. Nemzed�keik �vsz�zadokon �t ser�nykedtek itt, Moh�cs ut�n azonban m�r nem hallani r�luk, a t�r�k vesz�lytõl tartva val�sz�nûleg sz�tsz�ledtek, elhagyt�k a B�lkõ l�b�n�l megb�v� mened�ket. Tett�k m�gis nagy horderejû, kultur�lis misszi�jukat tisztelettel eml�ti az ut�kor minden kr�nik�sa.

Az ap�ts�g helyre�ll�t�sa �s nagy�t�sa

kep3.htmlCsan�di egri p�sp�k idej�ben 1330-ban �jra megkezdik az �p�tkez�st, helyre�ll�t�st. A z�rda is megnõtt a kis k�poln�val. �gy mondja a monda: "Sziklacs�cson �ll a nemes sasnak f�szke, A csipegõ ver�b f�lve n�z fel�je. Templom is kõfal k�zt van a nagy z�rd�val, �gy �ll, mint mikor sz�v szivet �lel �lta. K�toldalon messze, k�t õrtorony n�zett, Ha j�tt az ellens�g, ez int� a n�pet. Lent a templomaljban sz�p ap�tlak �lla, V�ges v�gig n�zett a nagy t� hossz�ban. A szerzetesek 1534-ig laktak a monostorban. Ekkor Per�nyi P�ter a p�sp�ks�g birtokak�nt elfoglalta, az ap�ts�gb�l a szerzetesek elmenek�ltek, a monostort felgy�jtott�k �s kirabolt�k. A lak�it�l elhagyatott monostor omladozni kezdett, de romjai megmaradtak, mely a faluval egy�tt a szarvaskõi v�r tartoz�ka lett 1562-ig

Per�nyi buk�sa ut�n 1562-1678-ig a t�r�k .h�dolts�g alatt �lt a falu n�pe, a monostort m�s c�lra haszn�lta a t�r�k. 1700-ban Telekesi egri �rsek k�r�s�re a kir�ly az ap�ts�g �sszes birtok�t az egri papnevelde fenntart�s�ra adom�nyozta.

A monostor falai leomlottak, a templomot is puszt�totta az idõ. Eg�szen addig, am�g a XVII-XIX. sz�zad sor�n helyre nem �ll�tott�k a megrong�l�dott boltozatrendszert. Ekkor ker�ltek ide a barokk olt�rok. Egyik�k - a Szent Imre nev�t viselõ - 1748-ban k�sz�lt el. Fa�p�tm�ny�t �s szobrait minden valamire val� magyar mûv�szett�rt�neti szakk�nyv megeml�ti, s a barakk �p�t�szet legszebb alkot�sai k�z� sorolja. A l�togat� sz�m�ra saj�tos �lm�ny a k�l�nb�zõ st�lusjegyek harm�ni�ja.

A bazilik�s szerkezet, a megvil�g�t�s, a nyugati homlokzat hatszirm�, mestermunk�ra vall�, a d�sz�t�seiben t�rhat�st keltõ kapuzat, az egyszerûs�g�ben purit�n volt�ban is lenyûg�zõ templombelsõ, a faragv�nyok, z�rt m�rtani rendje XIII. sz�zadi francia hat�st id�z, s a hajdani �p�tõkre, a szorgos ciszter szerzetesekre eml�keztet, akiket a hivalkod�s helyett a c�lszerûs�g vez�nyelt. Ehhez az �rp�d-kori atmoszf�r�hoz alkalmazkodnak a t�lz�sokra egy�bk�nt hajlamos barokk d�sz�tm�nyei. Szer�nyen megh�z�dva, s kiemelve a l�nyegest, a meghat�roz�t.

Az egykori monostor romjait 1964-65-ben t�rt�k fel, s gondoskodtak az alapfalak maradv�nyainak konzerv�l�s�r�l, �gy azt�n az �rdeklõdõ - n�mi fant�zi�val - teljes k�pet kaphat az �p�letrõl, a f�ldszinti traktusr�l, a mai sekresty�hez simul� k�ptalanteremrõl, ahol valaha a fel- olvas�sokat �s a k�z�s medit�ci�kat tartott�k az unalmat nem ismerõ, a, folytonos tev�kenys�gben tartalmat tal�l� papok.

A belsõ udvaron levõ k�t vize ma is ihat�, ak�rcsak �vsz�zadokkal ezelõtt �s a monda szerint: fiatal�t ...

Napvil�gra ker�lt a monostor belsõ d�sz�t�s�nek n�h�ny faragv�nyt�red�ke. Elõker�ltek az egykari v�zvezet�kek - a k�nyelemre az�rt adtak az egy�bk�nt purit�n szerzetesek - darabjai, tan�skodva a t�bb mint 700 �v elõtti �p�tõmesterek ig�nyess�g�rõl, hozz��rt�s�rõl.

Aki idej�n, aki n�h�ny �r�t elt�lt a hajdani b�lh�romok�ti ap�ts�g k�rny�k�n, az nemcsak a m�lt eml�keit csod�lhatja meg, hanem gy�ny�rk�dhet a festõi v�lgyben, a B�lkõ feh�r szikl�it kiemelõ, ny�ron m�lyz�ld, õsszel bronzv�r�s, lombrengetegben. �s bent a k�zs�gben a jelen v�rja, a levegõszennyez�ssel m�r nem fenyegetõ �j cementgy�r, az �ri�sg�pek zaja, s a heroikus munka j�võt alapoz� ritmusa.

�s nemcsak a megl�võ hatalmas cementgy�rnak, de t�z k�rny�kbeli b�kki k�zs�g termelõsz�vetkezeti paraszts�g�nak is B�lap�tfalva jelenti a k�zpontot n�h�ny �ve.