Mivel az els� vil�gh�bor� a k�zponti hatalmak sz�m�ra veres�ggel z�rult, nem �rt�k el c�ljukat a vil�g ter�leti �jrafeloszt�s�t (rev�zi�), ez�rt a Versailles- k�rny�ki b�k�ket m�r a korabeli politikusok is ink�bb fegyversz�netnek tekintett�k. N�metorsz�gban 1933-ban a n�ci p�rt hatalomra ker�lt�vel egy sz�ls�s�gesen jobboldali, expanzi�s politika jut t�ls�lyba.
A szint�n fasiz�l�dott Olaszorsz�ggal egyetemben a n�metek is a baloldalt tekintik a legnagyobb politikai ellenfel�knek, ez�rt megindul a kommunist�k (�s a Szovjetuni�) ellen a "harc". 1936-ban l�trej�n a Berlin-R�ma tengely, amelyben elismerik egym�s k�lpolitikai t�rekv�seit, tov�bb� megsz�letik a n�met-jap�n antikomintern paktum, amelyet 1937- ben Benito Mussolini is al��r (A baloldal �s vele egy�tt a Szovjetuni� egy�bk�nt sehol sem �rvend valami nagy n�pszerûs�gnek.). Szint�n m�g 1936-ban N�metorsz�g hivatalosan is felbontja a london-locarnoi szerz�d�st, amit m�r kor�bban megszeg az �ltal�nos hadk�telezetts�g bevezet�s�vel, a l�gier� fel�ll�t�s�val, a flottaprogram �jraind�t�s�val �s a Rajna- vid�k remilitariz�l�s�val. 1937-ben Hitler felsz�l�tja az osztr�k korm�nyt, hogy nevezze ki Seiss Inquartot -a n�met nemzetszocializmus h�v�t- bel�gyminiszterr�. Miut�n ez megt�rt�nik, Seiss n�pszavaz�st rendel el az Anschlu�r�l -term�szetesen n�met nyom�sra,- amit 1938. m�rcius 11- �re �rnak ki. Mivel ennek kimenetele azonban nem l�tszik biztosnak, ez�rt Hitler ultim�tumot k�ld az osztr�k korm�nyf�nek, Schuschniggnak, hogy mondjon le, Seiss pedig alak�tson korm�nyt. Ennek megval�sul�sa ut�n Seiss beh�vja a n�meteket, 1938. m�rcius 12-13-�n megt�rt�nik Ausztria N�metorsz�ghoz val� csatol�sa. A nagyhatalmak, k�z�tt�k Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g egyre nagyobb aggodalommal szeml�lik a n�met terjeszked�st. A n�metek auton�mi�t k�vetelnek a Szud�ta-vid�ken lak�, az els� vil�gh�bor� ut�n elcsatolt ter�leteken �l�knek, ez�rt 1938. szeptember 29-�re �sszeh�vj�k a m�ncheni konferenci�t. M�snapra Chamberlain, Dalaider, Mussolini �s Hitler megegyeznek, hogy N�metorsz�g csatolhatja a Szud�ta- vid�ket. A britek �s a franci�k ett�l v�rj�k a n�met agresszi� megf�kez�s�t, a n�meteknek pedig szert tesznek egy fejlett iparvid�kre. 1938. november 2-�n sor ker�l az els� b�csi d�nt�sre, amely a rev�zi�s t�rekv�sek kiel�g�t�s�t szolg�lja: Magyarorsz�g megkapja a Felvid�k d�li r�sz�t a Csall�k�zzel egy�tt (12000 km2, 900000 lakos, 83% magyar), Lengyelorsz�g pedig Teschen tartom�ny�t.1939. m�rcius 14-15-�n Csehszlov�kia feldarabol�sa teljess� v�lik. Haz�nknak most K�rp�talja jut(12000 km2, 500000 lakos, 12,7% magyar), Szlov�ki�ban megalakul Tisso b�b�llama, a marad�k pedig Cseh-Morva protektor�tus n�ven n�met fel�gyelet al� ker�l.
1939 tavasz�n megkezd�dnek a nagyhatalmak �s a n�metek, illetve a nagyhatalmak egym�s k�z�tti titkos t�rgyal�sai, amelyek a k�lcs�n�s bizalmatlans�g jegy�ben folynak. �prilisban n�met-brit �s n�met- francia t�rgyal�sok kezd�dnek, amelyek ezen �llamok h�bor�t�l val� t�voltart�s�t szolg�ln�k (ne bontakozhasson ki k�tfrontos h�bor�), �m a m�r eml�tett bizalmatlans�g miatt a szerz�d�sek nem sz�letnek meg. Ezut�n az oroszok t�rgyalnak a britekkel �s a franci�kkal. Szt�lin szeretn� a feleket megnyerni azon elk�pzel�s�hez, hogy egy n�met-szovjet konfliktus eset�n a szovjetek �tvonulhassanak Lengyelorsz�gon, de ezt elutas�tj�k. Ezekut�n a lengyelek �lnek t�rgyal�asztalhoz a britekkel, �s k�tnek egy k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si egyezm�nyt, amelyhez k�s�bb a franci�k is kapcsol�dnak. A t�rgyal�sok folytat�dnak, ez�ttal a n�metek �s a szovjetek k�z�tt, nem is eredm�nytelen�l, 1939. augusztus 23-�n l�trej�n a n�met-szovjet megnemt�mad�si szerz�d�s, amely t�z �vre sz�l, tartalmazza, hogy a szerz�d� felek egym�st nem t�madj�k meg, harmadik orsz�ggal fell�p� konfliktus eset�n a m�sik f�l semlegess�get tan�s�t. A megnemt�mad�si szerz�d�nek m�g van egy titkos z�rad�ka, a Molotov- Ribbentropp paktum, amely n�gy pontb�l �ll: el�sz�r, Finnorsz�g, �sztorsz�g �s Lettorsz�g szovjet, Litv�nia pedig n�met �rdekelts�gû ter�let. M�sodszor, Lengyelorsz�g eset�ben a Curzon-vonal alkotja a n�met-szovjet �rdekhat�rt. Harmadszor, kimondatik N�metorsz�g teljes �rdektelens�ge D�lkelet-Eur�p�ban, azaz a Szovjetuni� megsz�llhatja Beszszar�bi�t. V�g�l pedig, ez a z�rad�k term�szetesen szigor�an titkos. A megnemt�mad�si szerz�d�s mindk�t f�lnek igen fontos, mert egyik sem akar k�tfrontos h�bor�ba keveredni. A n�meteknek ugyanis nem siker�l a nyugati hatalmakat t�vol tartani a h�bor�t�l (angol- lengyel �s francia-lengyel k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si szerz�d�sek), a Szovjetuni� pedig 1936-ban megk�t�tte a mongolokkal a k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si szerz�d�st, ez�rt k�nytelen a t�volkeleti fronton jap�nok ellen harcolni, ez�rt az orsz�g katonailag nem felk�sz�lt a nyugati fronton a h�bor�ra, nincs el�g hadianyag �s sorkatona.
A n�met-szovjet megnemt�mad�si szerz�d�s m�snapj�n, 1939. augusztus 24-�n a n�metek "�szi hadgyakorlatot" tartanak. Augusztus 25-�n Hitler garant�lja a brit birodalmat, de a britek �s a franci�k k�zlik, hogy ki�llnak Lengyelorsz�g mellett. Ugyanezen a napon Mussolini is k�zli Hitlerrel, hogy Olaszorsz�g az abeszsz�nai h�bor�b�l kifoly�lag nem felk�sz�lt a h�bor�ra -b�r 1939-ben csatolj�k Alb�ni�t. Ez�rt Hitler k�nytelen lef�jni az 1939. augusztus 26-ra 04:30 �r�ra kitûz�tt �ltal�nos t�mad�st Lengyelorsz�g ellen. A Lengyelorsz�g elleni t�mad�shoz Hitler szeretn� megnyerni Teleki P�lt is, de � az orsz�g semlegess�g�t hangoztatva ezt nem teszi meg, a h�bor� kit�r�se ut�n pedig megtiltja, hogy a n�met hadsereg magyar vas�tvonalakon hadianyagot sz�ll�thasson Lengyelorsz�gba, tov�bb� nem z�rja el a lengyel emigr�nsok t�zezrei el�l az orsz�got.
A Lengyelorsz�g elleni tot�lis t�mad�s v�g�l is 1939. szeptember 1- j�n 04:45-kor indul meg. A t�mad�shoz az �r�gyet a konzerv-hadmûvelet szolg�ltatta augusztus 31-�n, amikor is lengyel egyenruh�ba b�jtatott SS-esek megt�madtak t�bb n�met v�mh�zat �s hat�rmenti r�di�ad�t (gleiwitzi provok�ci�). A n�metek hivatalos c�lja Danzig, a lengyel korridor �s ezen kereszt�l vasutat �p�teni Kelet- Poroszorsz�gba. Ezzel megkezd�dik a m�sodik vil�gh�bor� els� szakasza, amely 1941. j�nius 22-ig, a Szovjetuni� megt�mad�s�ig tart.
1939. szeptember 3-�n diplom�ciai huzavon�k ut�n Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g hadat �zen N�metorsz�gnak, �m t�nyleges hadmûveletekre eg�szen 1940 �prilis�ig nem ker�l sor, ez�rt ezt az id�szakot furcsa h�bor�nak nevezz�k. Szeptember 17-�n a szovjetek is megindulnak Lengyelorsz�g ellen. Szeptember 28-�n a n�metek s�lyos l�gicsap�st m�rnek Vars� ellen, majd beveszik. Ugyanezen a napon a n�metek �s a szovjetek hat�rszerz�d�st k�tnek, ami Lengyelorsz�got a Curzon-vonal ment�n osztja fel a pillanatnyi �llapot szerint (Molotov-Ribbentropp paktum), a m�g meg nem sz�llt ter�letekb�l Krakk� k�zponttal a n�metek l�trehozz�k a Lengyel F�korm�nyz�s�got, amelynek �l�n Hans Frank �ll. Lengyelorsz�g teljes megsz�ll�sa okt�ber 6-ra k�vetkezik be. Novemberben a Szovjetuni� felsz�l�tja Finnorsz�got, hogy Leningr�d v�delm�re adjon �t ter�leteket, de ezt Finnorsz�g megtagadja. Ennek k�vetkezt�ben 1939. november 30-�n a Szovjetuni� hadat �zen Finnorsz�gnak.
A hadmûveletek sor�n a Szovjetuni�nak strat�giai szempontb�l sz�ks�gesek a balti �llamok, ez�rt ezekkel szerz�d�seket k�t, amelyek �rtelm�ben �sztorsz�g �s Lettorsz�g -szovjet nyom�sra l�trej�tt- baloldali korm�nyai 1940-re "�nk�nt" csatlakoznak a Szovjetuni�hoz. 1940 m�rcius�ban a szovjetek gy�zelmet aratnak a finnek f�l�tt, �gy a k�rt ter�leteken k�v�l megkapj�k m�g Kar�li�t �s Hanko v�ros�t, ami a Finn-�b�l v�delm�t lehet�v� teszi. 1940 �prilis�ban a n�metek megindulnak Skandin�via ellen. 29-szeri halaszt�s ut�n a n�metek v�g�l is megindulnak Nyugat- Eur�pa ellen.
1940 �prilis 9-�n N�metorsz�g megsz�llja D�ni�t. Annak ellen�re, hogy a d�n kir�ly seg�ts�get k�rt Nagy-Britanni�t�l �s Franciaorsz�gt�l, csak �g�reteket kapott, ez�rt nagy ellen�ll�st nem tan�s�t. Az esem�nyek hat�s�ra Nagy-Britanni�ban belpolitikai v�ls�g alakul ki, Chamberlaint lemondatj�k, hely�t a v�laszt�sok ut�n m�jus 10-�n Winston Churchill foglalja el, aki n�metellenes, koal�ci�s korm�nyt alak�t (liber�lisok �s munk�sp�rtiak). Szint�n m�jus 10- �n indul meg a n�met offenz�va a Benelux- �llamok �s Franciaorsz�g ellen. A n�metek h�rom hadseregcsoporttal t�madnak. A k�z�ps� ("A" hadseregcsoport) f�parancsnoka Rundstedt vez�rt�bornagy, feladata a brit �s a francia csapatok egyes�l�s�nek megakad�lyoz�sa �s kijutni a tengerig. Az �szaki csoport ("B") feladata a Benelux-�llamok megsz�ll�sa, majd a kiszorult briteknek a tengerbe szor�t�sa. A d�li csoport ("C") pedig Franciaorsz�g lerohan�s�t kapja feladat�ul. M�jus sor�n megsz�llj�k Hollandi�t (Rotterdamot porig bomb�zz�k), Seiss Inquartot kinevezik helytart�j�v�; Luxemburgot annekt�lj�k; majd s�lyos harcok ut�n a belg�k is leteszik a fegyvert. A t�mad�s olyan sikeres, hogy a britek t�nylegesen visszaszorulnak a tengerbe, �t kell �ket haj�zni a La Manche csatorn�n, a n�metek pedig 200000 hadifoglyot ejtenek �s nagymenynyis�gû felszerel�sre tesznek szert. Franciaorsz�g megsz�ll�sa az Ardenneken kereszt�l -a Maginot-vonalat megker�lve- t�rt�nik. J�nius 10-�n a francia korm�ny Londonba emigr�l, valamint Mussolini - nehogy lemaradjon Franciaorsz�g feloszt�s�r�l- szint�n bel�p Franciaorsz�g ellen a h�bor�ba. J�nius 14-�n a n�metek bevonulnak P�rizsba, 22-�n pedig Franciaorsz�g kapitul�l. Ugyan�gy mint a t�bbi megsz�llt orsz�got, Franciaorsz�got is felosztj�k: Olaszorsz�g megkapja Nizza k�rny�k�t; Franciaorsz�gnak d�li r�sze, amely nincs n�met megsz�ll�s alatt Vichy-rendszer n�ven Petain marsall vezet�s�vel kiszolg�lja a n�meteket; a gyarmatok egy r�sze marad a Vichy- rendszern�l, m�s r�sz�k N�metorsz�got gazdag�tja. A n�met megsz�ll�ssal szemben kibontakozik egy ellen�ll�s is, amely az �szak-afrikai gyarmatokr�l indul ki, "Szabad Franciaorsz�g" elnevez�ssel, vezet�je De Gaulle t�bornok. Ezzel p�rhuzamosan Norv�gia k�vetkezik, amelynek megsz�ll�sa k�t h�tig tart. A n�met "jelenl�t" miatt meger�s�d�tt norv�g n�ci p�rt korm�nyt alak�t, miut�n a r�gi korm�ny Londonba emigr�lt. A Quisling-kollabor�ci�nak jelent�s szerepe van abban, hogy a n�meteknek j�nius 7-re siker�l teljesen megsz�llniuk Norv�gi�t.
Hitler a Nyugat-Eur�pa elleni t�mad�skor m�g mindig nem mond le Nagy-Britannia t�voltart�s�t�l, �s egy aj�nlatot tesz Churchillnek, melyszerint ismerje el N�metorsz�g jog�t a kontinensre, �s adj�k vissza neki az els� vil�gh�bor� ut�n elcsatolt ter�leteket, �s Nagy-Britanni�t semmi b�nt�d�s nem �ri. Amikor ezt Churchill elutas�tja, 1940 j�lius�ban megkezd�dik a Seel�we-hadmûvelet (angliai csata). Az angliai inv�zi�nak a k�vetkez�k�ppen kellene lefolynia: Mivel a n�metek sz�razf�ldi csapatai sokkal er�sebbek a britek csapatain�l, ez�rt ezek partrasz�ll�s�t l�gier�vel kell biztos�tani. Ennek keret�ben j�liust�l sorozatos l�git�mad�sok �rik a Doveri- szorost, augusztus 13-t�l pedig sz�razf�ldi c�lpontokat is. 1940 nyar�n a magyar hadsereg csapat�sszevon�sokat hajt v�gre a keleti hat�ron, hogy Rom�ni�ra nyom�st gyakoroljon a rev�zi� k�rd�s�ben. Rom�nia jobbnak l�tja a k�rd�st b�k�sen rendezni, ez�rt augusztus 30-�n sor ker�l a m�sodik b�csi d�nt�sre, melyben Magyarorsz�g megkapja �szak-Erd�lyt (43000km2, 2,1 milli� lakos, 52% magyar), tov�bb� garant�lj�k Rom�nia hat�rait. A m�sodik b�csi d�nt�s belpolitikai v�ls�got id�z el� Rom�ni�ban, II. K�roly kir�lyt lemondatj�k, hely�re fia, Mih�ly ker�l, valamint Antonescu egy n�meteket kiszolg�l� korm�nyt alap�t. A n�metek bevonulnak Rom�ni�ba, az "olajkutak v�delm�ben", D�l-Dobrudzs�t visszajuttatj�k Bulg�ri�nak, �s oda is bevonulnak, ezzel biztos�tj�k a jobbsz�rnyat egy Szovjetuni� elleni t�mad�skor. A n�metek szeptembert�l angol polg�ri c�lpontok bomb�z�s�val igyekeznek a lakoss�g ellen�ll�s�t megt�rni, sikertelen�l. Szeptember 13-�n Olaszorsz�g L�bi�b�l �s Abessz�n�b�l egyszerre megt�madja Egyiptomot. A t�mad�s v�ratlanul �ri az egyiptomiakat �s az ott �llom�soz� briteket, de �sszel meg�rkezik a brit er�s�t�s, �s ellent�mad�st ind�tanak. Szeptember 17-�n Hitler az id�j�r�sra hivatkozva elhalasztja az angliai inv�zi�t. Szeptember 27-�n N�metorsz�g, Olaszorsz�g �s Jap�n megk�tik a h�romhatalmi egyezm�nyt, amelyben k�lcs�n�sen elismerik egym�s ter�leti ig�nyeit. Okt�berben Hitler szint�n az id�j�r�sra hivatkozva 1941 tavasz�ra tolja ki a partrasz�ll�s id�pontj�t. Okt�ber 28-�n Olaszorsz�g Alb�ni�b�l megt�madja G�r�gorsz�got, de ez sem j�r sikerrel. A g�r�g�k seg�ts�get k�rnek Nagy-Britanni�t�l, �s ezt meg is kapj�k, miut�n siker�lt Afrik�ban az olaszokat 850 km-rel visszaszor�tani. Novemberben Roosevelt amerikai eln�k elfogadja a k�lcs�nb�rleti szerz�d�st, azaz a sz�vets�ges orsz�gok amerikai hadianyagot kaphatnak minden mennyis�gben, valamint Magyarorsz�g, Rom�nia �s Szlov�kia csatlakoznak a h�romhatalmi egyezm�nyhez. Decemberben amerikai-brit titkos t�rgyal�sok folynak az Atlanti-�ce�n biztons�g�r�l, f� ellens�gnek nyilv�n�tva N�metorsz�got (tengeralattj�r�-t�mad�sok). Szint�n decemberben siker�l Afrik�ban az olaszokat visszaszor�tani, ez�ltal Egyiptomb�l csapatokat haj�zhatnak �t a g�r�g�k megseg�t�s�re, tov�bb� ekkor hagyja j�v� Hitler a Szovjetuni� elleni haditervet, �s k�ti meg Magyarorsz�g �s Jugoszl�via az �r�k bar�ts�gi szerz�d�st.