A B�kk hegys�g �ghajlat�nak saj�toss�gait a tengerszint feletti magass�g v�ltoz�sai, valamint domborzati viszonyai hat�rozz�k meg.

Az �vi k�z�ph�m�rs�klet az orsz�gos �tlagn�l k�r�lbel�l 2 �C-al alacsonyabb, mind�ssze 7-8 �C, a B�kk-fenns�k legmagasabb r�szein m�g alacsonyabb, csup�n 6 �C. A jelent�s kontinent�lis hat�s miatt a t�l hideg (a janu�ri �tlagh�m�rs�klet -4 �C), a havas napok sz�ma az orsz�gban itt a legmagasabb. Az els� fagyok okt�ber elej�n jelentkeznek, az utols�k azonban �prilis v�g�ig is elh�z�dhatnak. A ny�r meleg, gyakoriak a j�liusi eleji �s augusztus v�gi zivatarok. Az �ves csapad�k eloszl�s�ra a kontinentalit�s szint�n hat�ssal van. K�t csapad�kmaximum figyelhet� meg, egy kora ny�ri �s egy �szi. Az �ves csapad�kmennyis�g 600-700 mm, a B�kk-fenns�kon 800 mm. A viszonylag b�s�ges csapad�k ellen�re a hegys�g foly�- �s �ll�vizekben szeg�ny, az elsziv�rg� v�z a m�szk�ter�letek perem�n karsztforr�sok form�j�ban bukkan a felsz�nre.

A hegys�g alapk�zet�b�l ad�d� v�ltozatos felsz�ni form�k gazdag mezo- �s mikroklimatikus viszonyokat hoznak l�tre. Az Alf�ldre tekint� hegyl�bi r�szeken sz�raz, meleg m�g a k�zponti fenns�kon, valamint a szurdokv�lgyekben h�v�s, p�r�s kl�ma uralkodik. A fenns�kon tal�lhat� t�br�kben m�g ny�r k�zep�n is m�rtek 0 �C alatti h�m�rs�kleteket.

A geol�giai adotts�gok mellett �gy a klimatikus v�ltozatoss�g is hozz�j�rult ahhoz, hogy egy p�ratlanul gazdag fl�ra �s fauna alakulhatott ki �s maradhatott fenn.

A hegys�g n�v�nytakar�j�nak fajgazdags�g�t, n�v�nyt�rsul�sainak sokf�les�g�t sz�mos t�nyez� alak�totta, melyben nemcsak a hegys�g geomorfol�giai, klimatikus, alapk�zeti �s talajtani viszonyai j�tszottak meghat�roz� szerepet, hanem a n�v�nyzet fejl�d�st�rt�nete �s kapcsolata m�s ter�letek veget�ci�j�val is.

A B�kk n�v�nyzeti k�p�t els�sorban a kontinent�lis, valamint az Erd�ly �s a K�rp�tok k�zels�g�re utal� n�v�nyfajok �s t�rsul�sok megjelen�se hat�rozza meg. A 300-960 m�terig emelked�, v�ltozatos alapk�zet� hegys�g a K�rp�tok �s az Alf�ld k�z�tti k�ztes helyzetben igen gazdag lehet�s�get ny�jt a kontinent�lis s�ks�gi �s a h�v�s magashegys�gi veget�ci� tal�lkoz�s�nak.

A gazdag geomorfol�giai formakincs k�l�nleges mikroklimatikus viszonyai k�z�tt kialakult term�helyek nemcsak a n�v�nyzet mai k�p�t gazdag�tott�k, hanem lehet�s�get ny�jtottak sz�mos j�gkor el�tti, j�gkori �s j�gkorszak ut�ni n�v�nyfaj, s�t n�v�nyt�rsul�s fennmarad�s�nak is.

Ferula sadleriana - Magyarf�ldi hus�ng

A v�dett sziklazugokban k�t melegig�nyes harmadkori faj v�szelte �t az utols� eljegesed�st, a B�lk� naps�t�ses m�szk�szikl�in, a szirti pereszl�ny (Micromeria thymifolia), amely ma legk�zelebb a Balk�n-f�lsziget szubmediterr�n m�szk�vid�k�n tal�lhat� �s a pann�niai bennsz�l�tt magyarf�ldi hus�ng (Ferula sadleriana).

A j�gkorszak alhavasi veget�ci�j�r�l tan�skodnak azok a m�ig fennmaradt fajok, amelyek a felmeleged�s ut�n is megtal�lt�k �letfelt�teleiket, a B�kk hegys�g meredek, �szaki szikl�in, h�v�s szurdokaiban. Igazi alhavasi reliktumn�v�nyei a B�kknek a s�rga ibolya (Viola biflora), mely haz�nkban csak itt tal�lhat� meg, a havasi ikravir�g (Arabis alpina), a hegyi k�t�r�f� (Saxifraga adscendens), a tarka ny�lfarkf� (Sesleria albicans), a havasi iszalag (Clematis alpina) �s a korai szegf� (Dianthus plumarius ssp. praecox). A j�gkorszak ut�ni hideg, kontinent�lis id�k tan�i - �n. posztglacialis reliktumai, hasonl�an a t�bbi reliktumn�v�nyhez, szigor�an v�dett ritkas�gok. Ezek k�z� tartozik a poloskav�sz (Cimicifuga europaea) �s a fenns�k fagyzugos t�breinek, szikl�s oldalain vir�gz� �szaki s�rk�nyf� (Dracocephalum ruyschiana), amely csak itt fordul el� haz�nkban.

Drachocephalum ruyschiana - �szaki s�rk�nyf�

Azok a maradv�nyfajok, amelyek kis ter�letre visszaszorulva �ltek, id�k�zben alkalmazkodtak az �j l�tfelt�telekhez �s �j endemikus fajok, alfajok kialakul�s�hoz vezettek. A B�kknek k�t saj�tos bennsz�l�tt faja ismeretes: a Vrab�lyi-estike (Hesperis vrabelyiana) �s a meredek dolomit- �s m�szk�szikl�k gyepalkot�ja a magyar ny�lfarkf� (Sesleria hungarica).

A hegys�get hatalmas erd�s�gek uralj�k, melyekben j�l megfigyelhet� az �szak-d�li �s a magass�gi elrendez�d�s, az �n. zonalit�s. Az Alf�ld-peremi r�szekt�l a magass�g n�veked�s�vel a hegys�g k�zepe fel� haladva egym�s felett alakultak ki az alf�ldi erd�s-sztyepp erd�k, a k�z�phegys�gi sz�raz, melegkedvel� t�lgyesek, a h�v�sebb gyerty�nos t�lgyesek �s a h�v�s b�kk�s�k �vei. Az �vek n�v�nyt�rsul�sait gazdagon vari�lj�k a k�l�nf�le alapk�zet t�pusokon, valamint az extr�m mikroklimatikus viszonyokat l�trehoz� szikl�s term�helyeken (t�br�k, m�ly v�lgyek, meredek sziklagerincek, sziklafalak stb.) kialakult edafikus �s extrazon�lis veget�ci�t�pusok.

A B�kk-fenns�kon, 700-850 m�ter tengerszint feletti magass�gban, hatalmas �sszef�gg� mont�n b�kk�s�k (Aconito-Fagetum silvaticae) - haz�nkban a b�kk�s z�na a legmagasabban el�fordul� veget�ci�s �v, a lucfenyvesek a B�kkben mind �ltetettek - vannak. Aljn�v�nyzet�kben jellemz� a k�rp�ti fl�raelemek, p�ld�ul a t�rsul�s n�vad� n�v�nyeinek, a k�rp�ti sisakvir�g (Aconitum moldavicum) �s a karcs� sisakvir�g (Aconitum gracile) megjelen�se. Magashegyvid�ki k�pet ny�jt a b�kk�s�knek, a gyepszint n�h�ny jellemz� faja, mint p�ld�ul a p�vafark� salamonpecs�t (Polygonatum verticillata), a berki agg�f� alfaja (Senecio nemorensis ssp. fuchsii), vagy a ny�lsal�ta (Prenanthes purpurea). A mont�n b�kk�s�k irt�sa nyom�n alakultak ki a ny�r elej�n sz�npomp�s hegyi kasz�l�r�tek (Festuco rubrae-Cynosoretum), sz�rf�ves gyepek (Festuco ovinae-Nardetum) melyek sz�mos n�v�nyritkas�gnak adnak otthont. A sz�rf� s�r�, rugalmas gyepje a t�br�k fenek�t bor�tja, ahol a ny�ron is fell�p� fagyhat�s miatt a b�kk�s�k m�r sohasem �julhatnak fel. Egyik legnevezetesebb p�fr�nya e sz�rf�veseknek az eur�paszerte ritka sokcimp�j� holdruta (Botrychium multifidum).

Aconitum variegatum subsp. gracile - Karcs� sisakvir�g

A mont�n b�kk�s�ket k�r�lvev� alacsonyabb r�gi�k nagy kiterjed�s� szubmont�n b�kk�seiben (Melitti seu Melico-Fagetum silvaticae) szembet�n� a n�v�nyzet �sszet�tel�nek a megv�ltoz�sa. A b�kk mellett megjelennek m�s elegyfafajok is, pl. magas k�ris (Fraxinus excelsior), gyerty�n (Carpinus betulus). A b�kk�s�k talajnedves-s�gi �s k�miai viszonyainak hat�s�ra az aljn�v�nyzetnek sokszor saj�tos arculatot ad egy-egy n�v�nyfaj dominanci�ja. Ilyen f�cies k�pz� lehet a szagos m�ge (Asperula odorata), b�kks�s (Carex pilosa), olocs�n csillagh�r (Stellaria holostea), podagraf� (Aegopodium podagraria), egyvir�g� gy�ngyperje (Melica uniflora). A Melica unifloras b�kk�s, amely sz�razabb term�helyeken fordul el�, minden szintj�ben keverednek a gyerty�nos �s t�lgyes elemek, �s a cserjeszint is gazdagabb.

Szigor� v�delmet �lveznek azok a meredek, �szakias kitetts�g� dolomit-m�szk� szikl�s oldalakon, t�rmel�k-lejt�k�n kialakult, rosszul z�r�d�, let�rp�lt, g�cs�rt�s f�kb�l �ll� sziklai b�kk�s�k (Seslerio-Fagetum, Epipactici-Fagetum (ut�bbi csak eoc�n m�szk�v�n), amelyek sz�mos n�v�nyritkas�gnak �s glaci�lis reliktumnak adnak otthont. Ilyen maradv�nyfaj p�ld�ul az enyves aszat (Cirsium erisithales), a gy�zedelmes hagyma (Allium victorialis), amely az orsz�gban itt �s a Bakonyban fordul csak el�, valamint a k�vi szeder (Rubus saxatilis). Gyepszintj�ben t�rsul�salkot� a bennsz�l�tt magyar ny�lfarkf� (Sesleria hungarica) �s egy helyen, dolomiton a tarka ny�lfarkf� (Sesleria albicans). Itt kell megeml�teni egy egzotikus sz�ps�g� ritka orchidea faj, a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) el�fordul�s�t, amelynek orsz�gos fennmarad�sa szempontj�b�l kiemelked� szerepet t�lt be a B�kk-hegys�g, sziklai b�kk�seinek, t�lgyeseinek a meg�v�s�val.

Cypripedium calceolus - Boldogasszony papucsa (Rig�poh�r)

A d�lies, nyugatias kitetts�g� meredek m�szk�-szikl�s lejt�k legnevezetesebb n�v�nyt�rsul�sa a h�rs-k�ris sziklaerd� (Tilio-Fraxinetum), amely a j�gkor ut�ni felmeleged�s, a mogyor�kor kevert erdeinek az eml�k�t �rzi �s azokra a xerotherm term�helyekre szorult vissza, ahol m�r a b�kk nem versenyk�pes. Laz�n z�r�d� lombkoronaszintj�t a magas k�ris (Farxinus exscelsior), kislevel� h�rs (Tilia cordata) �s nagylevel� s�s (Tilia platiphyllos) alkotja, de sz�mos m�s fafaj is megjelenhet benne. D�s cserjeszintj�re jellemz�, hogy benne a mogyor� (Coryllus avellana) �s a h�sos som (Cornus mas) kisebb f�v� is megn�. Gyepszintj�nek legjellemz�bb n�v�nyfaja a m�rges s�s (Carex brevicollis).

A legmeredekebb nyugati kitetts�g� sziklaoldalakon l�p fel a h�rsas-berkeny�s reliktumerd� (Tilio-Sorbetum), ami igen gazdag alhavasi maradv�nyfajokban. Sporadikus, unik�lis foltjai kiemelt v�delemben r�szes�lnek. Egyik karakterfaja a hunyorf�l�khez tartoz� poloskav�sz (Cimicifuga europaea) biztosan m�r csak a B�kkben fordul el�, az orsz�g m�s r�sz�b�l kipusztult.

A hegytet�k, meredek szikl�s lejt�k erd�ib�l lejjebb ereszkedve, a m�lyen bev�g�dott meredek falakkal hat�rolt szurdokv�lgyekbe, egy �jabb saj�tos t�rsul�ssal tal�lkozunk, a szurdokerd�vel (Phyllitidi-Aceretum). L�trej�tte szorosan �sszef�gg a m�ly v�lgyek saj�tos k�rnyezeti t�nyez�ivel. A kev�s behatol� napf�ny, a hideg mikrokl�ma, a k�s�n elolvad� h�, az �lland�an nyirkos k�zett�rmel�k miatt p�ratelt leveg� hozz�j�rult ahhoz, hogy sz�mos nevezetes alpin fl�raelem tal�lhat� itt meg. A f�nyes level� havasi turbolya (Anthriscus nitidus) a v�lgyaljak humuszban �s nitrog�nben gazdag talaj�t kedveli. A s�rga iboly�nak (Viola biflora) haz�nkban egyed�li term�helye a Le�ny-v�lgy, nyirkos hideg k�t�rmel�ke. A szurdokerd� jelleg�t meghat�roz� karakterfajok, a jellegzetes bec�term�s� erdei holdviola (Lunaria rediviva) �s a t�rsul�s n�vad� n�v�nye, az �p level� p�fr�nyf�le, a g�mp�fr�ny (Phyllitis scolopendrium). A gyakran el�fordul� n�v�nyfajok a nedvesebb nyershumusz talajok, korhad�kok, valamint nitrog�nd�s talajok nitrofita n�v�nyei k�z�l ker�lnek ki.

Phyllitis scolopendrium - G�mp�fr�ny

A nedves, h�v�s kl�m�j� k�zponti b�kk�t veszi k�r�l, 450 m magass�gig sz�les z�n�t alkotva, az orsz�g legelterjedtebb n�v�nyt�rsul�sa, a cseres-t�lgyes (Quercetum petreaeae-cerris). A d�li kitetts�g� oldalakon messze benyomul a gyerty�nos-t�lgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) z�n�j�ba. Ez ut�bbi mezofill t�rsul�s mindenf�le alapk�zeten el�fordul, 400 �s 600 m�ter k�z�tt, de be�kel�dve megjelenik ett�l elt�r� tengerszint feletti magass�gokban is a kitetts�gt�l f�gg�en. Lombkoronaszintj�k z�rt, aljn�v�nyzet�k csak lombfakad�s el�tt gazdag geofiton n�v�nyekben h�vir�g (Galanthus nivalis), odvas keltike (Corydalis cava), nyugati csillagvir�g (Scilla drunensis) mellett, ebben az erd�t�pusban is megjelenik a B�kk egyik jellemz� n�v�nye a k�rp�ti pirosl� hunyor (Helleborus purpurascens). A cseres-t�lgyesben �llom�nyalkot� t�lgyek laz�n z�r�d� lombkoron�j�n a f�ny j�l �thatol, �gy gazdag a cserje �s a gyepszint. Az alapk�zet �s a tengerszint feletti magass�gb�l ad�dik, hogy az aljn�v�nyzetben egyes n�v�nyfajok domin�nss� v�lnak. A hegytet�kre az egyvir�g� gy�ngyperje (Melica uniflora), a savany�bb talajokon a ligeti perje (Poa enmoralis), m�g az er�sen m�szszeg�ny term�helye-ken a feh�r perjeszitty� (Luzula luzuloides) a jellemz�.

A meleg, sz�raz d�lies fekv�s� lejt�k�n - ahol meszesebb erdei talajok tal�lhat�k - fejl�dtek ki az igen gazdag cserjeszinttel rendelkez� melegkedvel� t�lgyesek (Corno-Quercetum petraeae-pubescentis). Legjellemz�bb cserj�je a h�sos som (Cornus mas), a k�nyabangita (Viburnum opulus) �s az egybib�j� galagonya (Crataegus monogyna). A fajgazdag l�gysz�r� szintben a xerotherm n�v�nyfajok domin�lnak. Helyenk�nt nagy foltokat k�pez az az�rk�k vir�g� erdei gy�ngyk�les (Lithospermum purpureo-coeruleum). Sz�mos ritkas�g is megtal�lhat� a melegkedvel� t�lgyesekben, mint p�ld�ul a balk�ni pilisi b�kk�ny (Vicia sparsiflora), vagy a szubmediterr�n, nagy termet�, szaprofiton orchidea-f�le a g�rbics (Limodorum abortivum).

Limodorum abortivum - G�rbics

A t�lgyes z�na jellegzetes t�rsul�sai m�g a palak�zeten vagy kvarciton kialakult savany� talajokon, meleg sz�raz term�helyeken tal�lhat� m�szker�l� t�lgyesek (Genisto tinctoriae-Quercetum �s Genisto pilosae-Quercetum) �s a dolomiton megtal�lhat� igen fajgazdag, reliktum dolomit t�lgyes (Cirsio pannonici-Quercetum). Ut�bbi egyes �llom�nyaiban helyenk�nt 10-15 orchidea faj is el�fordul egym�s mellett, amelyb�l kiemelkedik a szubmediterr�n, ny�l�s elej�n k�p alak� vir�gzattal rendelkez� vit�zvir�g (Anacamptis pyramidalis).

A B�kk hegys�g legmelegebb, sek�ly talaj� lejt�in jellegzetesek a t�lgyesek let�rp�l�, cserjeszintt�l alig elv�laszthat� t�rsul�sai a bokorerd�k: a m�szkedvel� sajmeggyes molyhost�lgyes (Ceraso-Quercetum pubescentis) �s reliktum ny�lfarkf�ves molyhost�gyes (Seslerio-Quercetum pubescentis et virgilianae), a vulk�ni k�zeten kialakult magyar-perj�s bokorerd� (Poa pannonici-Quercetum) �s a hegys�g d�l-nyugati perem�n, dolomiton �s eoc�n m�szk�v�n kialakult szubmediterr�n jelleg� csersz�m�rc�s karszterd� (Cotino-Quercetum pubescentis). A bokorerd�k igen fajgazdagok, de ez �rthet� is, hiszen itt ker�lhettek egym�s mell� a szubmediterr�n elemek, a keleti kontinent�lis, pontusi fajok a pannon n�v�nyekkel, a t�lgyes erd�ssztyepp-fajok, a sztyeppr�tek �s a sziklagyepek elemeivel.

A bokorerd�-t�rsul�sokhoz gyakran kapcsol�dnak k�l�nb�z� sziklagyep- �s lejt�sztyepp r�tek, amelyeknek sz�mos b�kki form�ja van. A v�kony r�teg� talajjal bor�tott szikl�k �tt�r� n�v�nyt�rsul�sainak a hegys�g ter�let�n h�rom elt�r� t�pus�t k�l�nb�ztetj�k meg: a szilik�t-, a m�szk�- �s a dolomit sziklagyepeket. Az alapk�zet mel-lett a faj�sszet�telt befoly�sol� t�nyez�k: a lejt� expoz�ci�ja �s a v�zh�ztart�sa. A sziklagyep t�rsul�sok n�vad� n�v�nyei k�z� tartoznak az �llom�nyalkot� p�zsitf�f�l�k, a magyar ny�lfarkf� (Sesleria hungarica) �s a merev sz�rk�sz�ld level� deres csenkesz (Festuca pallens).

A m�szk�sziklagyep-t�rsul�sban (Diantho-Seslerietum) a B�kkben csup�n a B�lk�n �l egy k�rp�t-pann�niai bensz�l�tt faj, a korai szegf� (Dianthus plumarius ssp. praecox). A t�trai h�lgym�l (Hieracium bupleuroides) alpin fl�raelem, a s�rg�s vir�g�, mirigyes sz�r� sziklai bork�r� (Thalictrum foetidum) �s a k�rp�t-pann�niai bennsz�l�tt pill�s zan�t (Chamecytisus hirsutus ssp. ciliatus), a sziklagyepek ritka jellemz� fajai.

A hegys�g vulkanikus eredet� szikl�inak nevezetes szilik�t sziklagyepje a magyark�h�ros szilik�tsziklagyep (Minuartio-Festucetum pseudodalmaticae), amelynek egyik n�vad� n�v�nye a k�rp�ti-bennsz�l�tt magyar k�h�r (Minuartia frutescens). Ebben a t�rsul�sban �l haz�nkban az igen ritka, kistermet� p�fr�nyf�le az �szaki szirtip�fr�ny (Woodsia ilvensis), amely alpin-cirkumpolaris fl�raelem.

A dolomit a B�kkben csup�n kis kiterjed�s�, de a rajta kialakult sziklagyepek ann�l fontosabbak, n�v�nyzet�k egyedi megjelen�se miatt. A leg�rt�kesebb t�rsul�sa a tarka ny�lfarkf�ves-sziklagyep (Calamagrostio-Seslerietum variae), amelynek csak egyetlen el�fordul�sa ismert a hegys�gben, �s amelyben az alpin-subalpin n�vad� f�f�l�k k�z�l a tarka ny�lfarkf� (Sesleria albicans) �s tarka n�dtippan (Calamagrostis varia) a gyepalkot�, de a sz�razabb naps�t�tte r�szeken megjelenik benne a lappang� s�s (Carex humilis) is. �szak-nyugati kitetts�g� gyepj�nek k�t ritka orchide�ja, a sokszor rovarut�nz� orchide�knak nevezett bang� (Ophrys spp.) nemzets�g egyik legkisebb �s leg�szakabbra hatol� k�pvisel�je a l�gybang� (Ophrys insectifera) �s az apr� r�zsasz�n vir�gaival kellemesen illatoz� illatos bibircsvir�g (Gymnadenia odoratissima). A h�v�s-nyirkos dolomitsziklagyepek jellegzetes p�fr�nya a z�ld fodorka (Asplenium viride), a legritk�bb pedig az �jonnan megtal�lt, mediterr�n magashegys�gekben �l� mirigyes fodorka (Asplenium lepidum), amely csak itt fordul el� haz�nkban. Meg kell m�g eml�teni a d�lies kitetts�g� gyepekben fennmaradt, interglaci�lis maradv�nyfajt, a rendk�v�l illatos vir�g�, apr� termet�, k�sz� cserj�t, a henye boroszl�nt (Daphne cneorum), amely az �szaki-k�z�phegys�gben csak a B�kkben tal�lhat� meg.

Ha a ny�lt sziklagyepek fokozatosan z�r�dnak, �tadj�k hely�ket a sztyeppr�teknek. Itt m�r szikla alig bukkan a felsz�nre, a f�lcserj�s �s pozsg�s �letform�k visszaszorulnak �s hely�ket a kontinent�lisabb �ghajlathoz alkalmazkodott geofitonok �s egy�ves n�v�nyek veszik �t. Gyepjeire a vir�ggazdags�g jellemz�. Az alapk�zet hat�sa itt m�r m�rs�keltebben �rv�nyes�l, de m�gis ez alapj�n k�l�nb�ztethet�k meg t�pusaik. A legjellemz�bbek: a szilik�tos k�zeteken gyakori szilik�t lejt�sztyeppr�t (Potentillo arenariae-Festucetum pseudodalmaticae) �s a m�szk�n kialakult m�szk�lejt� sztyepp (Pulsatillo-Festucetum rupicolae). Ut�bbi gyepjeinek n�h�ny jellemz� n�v�nye: a tavasz egyik els� sz�p vir�ga a le�nyk�k�rcsin (Pulsatilla grandis), az �l�nks�rga vir�g� tavaszi h�rics (Adonis vernalis), a pann�niai bennsz�l�tt, kis vir�g� szegf�, a magyar szegf� (Dianthus potederae) �s a ritk�bb pannn�niai-k�rp�ti bensz�l�tt magyar bog�ncs (Carduus collinus).

A bemutatott jellemz� n�v�nyzeti t�pusok, a b�kki t�jk�phez tartoznak. �llom�nyaik �rzik az �l�vil�g �rt�kes �s ritka elemeit, amelyeket az emberi tev�kenys�gekkel �sszhangban, term�szetes, zavartalan �llapotukban kell fenntartani a j�v� sz�m�ra.