muflon
2005.01.23. 14:49
A MUFLON (OVIS AMMON AMMON)
Életmódját alapvetõen a csapat- (nyáj-) élet határozza meg. A csapat vezetõje általában egy bárányos anyajuh. Párzáskor (november) a kosok is a csapathoz csatlakoznak, egyébként a középkorúak és az öregek kis létszámú koscsapatban élnek. A kosok kemény harcot vívnak a juhokért: 10-20 m-rõl rohannak szembe, majd lökik, pörgetik, taszítják egymást, vagy szarvukkal leszorítják, illetve feldobni igyekeznek ellenfelüket. A telet ismét a nyájban, a kos-, illetve a vegyes csapatban töltik. A csapat kevésbé zárt közösség, mint pl. a vaddisznókonda. Az anyajuh áprilisban elli meg 1-2 fürge bárányát. A bárány egy hónapig szorosan ragaszkodik az anyjához, majd a csapaton belül önállósítja magát. Az évszakos eltérések átlagában naponta 15-17 órát legel, 7-10 óra a kérõdzés, pihenés ideje. Táplálékának felét fûfélék alkotják, a fafélék hajtása, rügye kb. 30%-ot tesz ki. Összességében nem válogatós, a táplálékkínálathoz rugalmasan alkalmazkodó faj. Ennek oka anatómiai felépítésére vezethetõ vissza. Testtömegéhez viszonyítva hazai vadfajaink közül a legnagyobb gyomra van, ezen belül a bendõ tömege is a legnagyobb. Az emésztõszervek térfogata 12-14 l, a bél hossza 20-23 m. Így megvan a más vadfajok számára beltartalmi vagy egyéb okok miatt nem megfelelõ takarmány hasznosításának anatómiai feltétele. A magas hótakarót nem szereti (déli származás, rövid lábak), ezért kemény télen a hegyek magas régióiból a védettebb hegylábakhoz, völgyekbe húzódik. A kosok fejét tülkös szarv, a csiga díszíti, amely elérheti a 100 cm-es hosszúságot és a 24 cm-es körméretet. Elõfordulhatnak szarvalt anyajuhok is. A tülkös szarv szaruképzõdmény, amelynek alapja a kosbárány 3-5 hónapos korában fejlõdésnek induló szarvcsap. Kíméljük a szarvalt juhokat.
A csiga fejlõdése szakaszos. Hossza a kos 8. életévéig csökkenõ intenzitással nõ. Évente, nem a táplálékhiány miatt elhatárolható gyûrûk fûzõdnek be, melyek a korbecslésre alkalmasak.
Ez, a hazánkban nem őshonos faj Korzika és Szardínia szigetéről származik, innen telepítették be Európába és a tengerentúlra. Magyarországra 1868-69-ben Nyitra megyébe hozták be az első példányokat. Ma az ország középhegységi területein gyakorlatilag mindenütt előfordul, általában szigetszerű elhelyezkedésben. A betelepítés után legjelentősebb előfordulási helyei Magyarországon a Mátra, a Budai-hegység, a Börzsöny, a Bükk, a Pilis és a Vértes. A Zempléni-hegység muflonjainak minősége ugyan közepes, de az ott lévő mostoha viszonyok között megőrizték vadságukat, növelve ezzel a vadászati élményt. Előfordulását az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a talaj és a növényzet határozza meg. Telepítésénél is ezeket kellett figyelembe venni. Meghatározó a csapadék, azon belül a hóviszonyok alakulása. A középhegységeink magassága (1000 m-ig) optimális az állatok számára. Kedvelik a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor megfelelően kilát a növényzetből. Leginkább a lombos és tűlevelű erdőket kedveli, de fontos, hogy a csülök koptatására mindig találjon száraz és köves talajt. Kicsi a mozgáskörzete (3-5 km), ez gyakran megterhelő lehet a környezetnek, ha nagyobb állomány él kisebb területen. Mivel hegyvidéken él vadászatához igen jó állóképességre van szükség. A legutóbbi telepítések hatására Somogy megye dombvidéki területein is meghonosodott e vadfaj és több kiváló trófea került ki erről a vidékről.
Trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga, melynek hossza akár a 100 cm-t is elérheti, körfogata nagyon ritkán pedig a 24 cm-t. A növekedés ritmusa a hormonszabályozással függ össze. A hossznövekedés intenzitása a korral csökken, a vastagodás 4 éves korig intenzív, 6-7 éves korban eléri a maximumot, ezután kismértékben csökken.
A leginkább alkalmazott vadászati forma muflonra a cserkelés. A barkácsolás csak ritkán jöhet szóba a hegyvidéki terep miatt. Magaslesről történő vadászata is bizonytalan, mivel váltóját ritkán tartja, a vadföldekre és mezőkre pedig rendszertelenül jár ki.
A vadászati szezon szeptember elsejével kezdődik Nagy élményt jelent az üzekedésben elejteni a kiválasztott muflonkost.
|
|
|
Magyarország világhírű muflonkos trófeái: |
Világranglista helyezés |
|
|
Bajna (2004) |
97,95 cm |
240,75 IP |
|
|
|
Vásárosnamény (2001) |
103,30 cm |
234,70 IP |
|
|
|
Telki (1986) |
97,60 cm |
233,80 IP |
|
|
|
Tamalelesz (1991) |
97,00 cm |
229,10 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1996) |
97,25 cm |
228,25 IP |
|
|
|
Budakeszi (2004) |
98,10 cm |
228,25 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (2001) |
91,90 cm |
227,15 IP |
|
|
|
Kisnána (1971) |
93,75 cm |
226,75 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (2002) |
93,00 cm |
226,60 IP |
|
|
|
Vál (2004) |
90,05 cm |
226,50 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (2003) |
90,25 cm |
226,25 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1990) |
94,50 cm |
225,95 IP |
|
|
|
Telki (1992) |
94,75 cm |
225,95 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1992) |
95,00 cm |
225,15 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1995) |
96,50 cm |
224,70 IP |
|
|
|
Nemzetközi pontozás: |
|
|
|
|
185,00 - 194,99 |
bronz |
|
|
|
195,00 - 204,99 |
ezüst |
|
|
|
205,00 - tól |
arany |
|
|
|
Vadászati idény: |
Szeptember 1. - február 28. |
Mészáros Ádám
|