A várat feltehetõen a vidéket birtokló Miskolcz nemzetség építette. Fügedi Erik szerint az építõ a Miskolcz nembeli Panyit szörényi bán (1256-73), vagy fiai lehettek. Elsõ említése I. Lajos királynak 1360-ban Visegrádon kelt oklevelében történik, amely megerõsítette Szécsi Dénes fiai osztályát. Eszerint Balázs, I. Lajos király testõre, és Tamás Balogvárát Szécs birtokkal, Miklós horvát és dalmát bán pedig Éleskõ várát, Miskolc városát kapta meg más helységekkel együtt. Nem sokkal késõbb 1364-december 25.-én Csepelen kelt oklevél szerint Szécsi Miklós Miskolc birtokot és az ekkor már romos állapotban lévõ várát Lindva vár és tartozékaiért I. Lajos királlyal elcserélte. Az ezzel kapcsolatos bizonyságlevelet az esztergomi káptalan 1366. január 13-án adta ki. E királyi birtokot aztán a diósgyõri várhoz csatolták. Királyi kézben volt 1438-ig, amikor Alber a Pálóczi családnak adományozta, majd késõbb a Perényieké lett. A várnak hadi jelentõsége nem volt, történelmünkben sem játszott szerepet.
A helység neve az 1332-37-évi pápai tizedjegyzékben "Warad, Waradna", okleveleinkben 1383-ban "Sylvasvarad, Zilvaswarad"alakban fordul elõ, elõbb, mint Éleskõ vár, majd késõbb Szilvás néven a XV. századtól Dédesvár tartozékaként.