muflon
2005.01.23. 14:49
A MUFLON (OVIS AMMON AMMON)
letmdjt alapvetõen a csapat- (nyj-) let hatrozza meg. A csapat vezetõje ltalban egy brnyos anyajuh. Przskor (november) a kosok is a csapathoz csatlakoznak, egybknt a kzpkorak s az regek kis ltszm koscsapatban lnek. A kosok kemny harcot vvnak a juhokrt: 10-20 m-rõl rohannak szembe, majd lkik, prgetik, tasztjk egymst, vagy szarvukkal leszortjk, illetve feldobni igyekeznek ellenfelket. A telet ismt a nyjban, a kos-, illetve a vegyes csapatban tltik. A csapat kevsb zrt kzssg, mint pl. a vaddisznkonda. Az anyajuh prilisban elli meg 1-2 frge brnyt. A brny egy hnapig szorosan ragaszkodik az anyjhoz, majd a csapaton bell nllstja magt. Az vszakos eltrsek tlagban naponta 15-17 rt legel, 7-10 ra a krõdzs, pihens ideje. Tpllknak felt fûflk alkotjk, a faflk hajtsa, rgye kb. 30%-ot tesz ki. sszessgben nem vlogats, a tpllkknlathoz rugalmasan alkalmazkod faj. Ennek oka anatmiai felptsre vezethetõ vissza. Testtmeghez viszonytva hazai vadfajaink kzl a legnagyobb gyomra van, ezen bell a bendõ tmege is a legnagyobb. Az emsztõszervek trfogata 12-14 l, a bl hossza 20-23 m. gy megvan a ms vadfajok szmra beltartalmi vagy egyb okok miatt nem megfelelõ takarmny hasznostsnak anatmiai felttele. A magas htakart nem szereti (dli szrmazs, rvid lbak), ezrt kemny tlen a hegyek magas rgiibl a vdettebb hegylbakhoz, vlgyekbe hzdik. A kosok fejt tlks szarv, a csiga dszti, amely elrheti a 100 cm-es hosszsgot s a 24 cm-es krmretet. Elõfordulhatnak szarvalt anyajuhok is. A tlks szarv szarukpzõdmny, amelynek alapja a kosbrny 3-5 hnapos korban fejlõdsnek indul szarvcsap. Kmljk a szarvalt juhokat.
A csiga fejlõdse szakaszos. Hossza a kos 8. letvig cskkenõ intenzitssal nõ. vente, nem a tpllkhiny miatt elhatrolhat gyûrûk fûzõdnek be, melyek a korbecslsre alkalmasak.
Ez, a haznkban nem shonos faj Korzika s Szardnia szigetrl szrmazik, innen teleptettk be Eurpba s a tengerentlra. Magyarorszgra 1868-69-ben Nyitra megybe hoztk be az els pldnyokat. Ma az orszg kzphegysgi terletein gyakorlatilag mindentt elfordul, ltalban szigetszer elhelyezkedsben. A betelepts utn legjelentsebb elfordulsi helyei Magyarorszgon a Mtra, a Budai-hegysg, a Brzsny, a Bkk, a Pilis s a Vrtes. A Zemplni-hegysg muflonjainak minsge ugyan kzepes, de az ott lv mostoha viszonyok kztt megriztk vadsgukat, nvelve ezzel a vadszati lmnyt. Elfordulst az ghajlat, a tengerszint feletti magassg, a domborzat, a talaj s a nvnyzet hatrozza meg. Teleptsnl is ezeket kellett figyelembe venni. Meghatroz a csapadk, azon bell a hviszonyok alakulsa. A kzphegysgeink magassga (1000 m-ig) optimlis az llatok szmra. Kedvelik a kttt, kves talajokat, az idsebb erdllomnyt, ahol legelskor megfelelen kilt a nvnyzetbl. Leginkbb a lombos s tlevel erdket kedveli, de fontos, hogy a cslk koptatsra mindig talljon szraz s kves talajt. Kicsi a mozgskrzete (3-5 km), ez gyakran megterhel lehet a krnyezetnek, ha nagyobb llomny l kisebb terleten. Mivel hegyvidken l vadszathoz igen j llkpessgre van szksg. A legutbbi teleptsek hatsra Somogy megye dombvidki terletein is meghonosodott e vadfaj s tbb kivl trfea kerlt ki errl a vidkrl.
Trfeja a kosok fejt dszt, folyamatosan nvekv tlks szarv, az n. csiga, melynek hossza akr a 100 cm-t is elrheti, krfogata nagyon ritkn pedig a 24 cm-t. A nvekeds ritmusa a hormonszablyozssal fgg ssze. A hossznvekeds intenzitsa a korral cskken, a vastagods 4 ves korig intenzv, 6-7 ves korban elri a maximumot, ezutn kismrtkben cskken.
A leginkbb alkalmazott vadszati forma muflonra a cserkels. A barkcsols csak ritkn jhet szba a hegyvidki terep miatt. Magaslesrl trtn vadszata is bizonytalan, mivel vltjt ritkn tartja, a vadfldekre s mezkre pedig rendszertelenl jr ki.
A vadszati szezon szeptember elsejvel kezddik Nagy lmnyt jelent az zekedsben elejteni a kivlasztott muflonkost.
|
 |
 |
Magyarorszg vilghr muflonkos trfei: |
Vilgranglista helyezs |
|
|
Bajna (2004) |
97,95 cm |
240,75 IP |
|
|
|
Vsrosnamny (2001) |
103,30 cm |
234,70 IP |
|
|
|
Telki (1986) |
97,60 cm |
233,80 IP |
|
|
|
Tamalelesz (1991) |
97,00 cm |
229,10 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1996) |
97,25 cm |
228,25 IP |
|
|
|
Budakeszi (2004) |
98,10 cm |
228,25 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (2001) |
91,90 cm |
227,15 IP |
|
|
|
Kisnna (1971) |
93,75 cm |
226,75 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (2002) |
93,00 cm |
226,60 IP |
|
|
|
Vl (2004) |
90,05 cm |
226,50 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (2003) |
90,25 cm |
226,25 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1990) |
94,50 cm |
225,95 IP |
|
|
|
Telki (1992) |
94,75 cm |
225,95 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1992) |
95,00 cm |
225,15 IP |
|
|
|
Gyarmatpuszta (1995) |
96,50 cm |
224,70 IP |
|
 |
 |
Nemzetkzi pontozs: |
|
|
|
|
185,00 - 194,99 |
bronz |
|
|
|
195,00 - 204,99 |
ezst |
|
|
|
205,00 - tl |
arany |
|
 |
 |
Vadszati idny: |
Szeptember 1. - februr 28. |
Mszros dm
|