A MUFLON (OVIS AMMON AMMON)

�letm�dj�t alapvetõen a csapat- (ny�j-) �let hat�rozza meg. A csapat vezetõje �ltal�ban egy b�r�nyos anyajuh. P�rz�skor (november) a kosok is a csapathoz csatlakoznak, egy�bk�nt a k�z�pkor�ak �s az �regek kis l�tsz�m� koscsapatban �lnek.
A kosok kem�ny harcot v�vnak a juhok�rt: 10-20 m-rõl rohannak szembe, majd l�kik, p�rgetik, tasz�tj�k egym�st, vagy szarvukkal leszor�tj�k, illetve feldobni igyekeznek ellenfel�ket.
A telet ism�t a ny�jban, a kos-, illetve a vegyes csapatban t�ltik. A csapat kev�sb� z�rt k�z�ss�g, mint pl. a vaddiszn�konda. Az anyajuh �prilisban elli meg 1-2 f�rge b�r�ny�t. A b�r�ny egy h�napig szorosan ragaszkodik az anyj�hoz, majd a csapaton bel�l �n�ll�s�tja mag�t. Az �vszakos elt�r�sek �tlag�ban naponta 15-17 �r�t legel, 7-10 �ra a k�rõdz�s, pihen�s ideje.
T�pl�l�k�nak fel�t fûf�l�k alkotj�k, a faf�l�k hajt�sa, r�gye kb. 30%-ot tesz ki. �sszess�g�ben nem v�logat�s, a t�pl�l�kk�n�lathoz rugalmasan alkalmazkod� faj. Ennek oka anat�miai fel�p�t�s�re vezethetõ vissza. Testt�meg�hez viszony�tva hazai vadfajaink k�z�l a legnagyobb gyomra van, ezen bel�l a bendõ t�mege is a legnagyobb. Az em�sztõszervek t�rfogata 12-14 l, a b�l hossza 20-23 m. �gy megvan a m�s vadfajok sz�m�ra beltartalmi vagy egy�b okok miatt nem megfelelõ takarm�ny hasznos�t�s�nak anat�miai felt�tele.
A magas h�takar�t nem szereti (d�li sz�rmaz�s, r�vid l�bak), ez�rt kem�ny t�len a hegyek magas r�gi�ib�l a v�dettebb hegyl�bakhoz, v�lgyekbe h�z�dik.
A kosok fej�t t�lk�s szarv, a csiga d�sz�ti, amely el�rheti a 100 cm-es hossz�s�got �s a 24 cm-es k�rm�retet. Elõfordulhatnak szarvalt anyajuhok is. A t�lk�s szarv szaruk�pzõdm�ny, amelynek alapja a kosb�r�ny 3-5 h�napos kor�ban fejlõd�snek indul� szarvcsap. K�m�lj�k a szarvalt juhokat.

A csiga fejlõd�se szakaszos. Hossza a kos 8. �let�v�ig cs�kkenõ intenzit�ssal nõ. �vente, nem a t�pl�l�khi�ny miatt elhat�rolhat� gyûrûk fûzõdnek be, melyek a korbecsl�sre alkalmasak.

Ez, a haz�nkban nem �shonos faj Korzika �s Szard�nia sziget�r�l sz�rmazik, innen telep�tett�k be Eur�p�ba �s a tengerent�lra. Magyarorsz�gra 1868-69-ben Nyitra megy�be hozt�k be az els� p�ld�nyokat. Ma az orsz�g k�z�phegys�gi ter�letein gyakorlatilag minden�tt el�fordul, �ltal�ban szigetszer� elhelyezked�sben. A betelep�t�s ut�n legjelent�sebb el�fordul�si helyei Magyarorsz�gon a M�tra, a Budai-hegys�g, a B�rzs�ny, a B�kk, a Pilis �s a V�rtes. A Zempl�ni-hegys�g muflonjainak min�s�ge ugyan k�zepes, de az ott l�v� mostoha viszonyok k�z�tt meg�rizt�k vads�gukat, n�velve ezzel a vad�szati �lm�nyt. El�fordul�s�t az �ghajlat, a tengerszint feletti magass�g, a domborzat, a talaj �s a n�v�nyzet hat�rozza meg. Telep�t�s�n�l is ezeket kellett figyelembe venni. Meghat�roz� a csapad�k, azon bel�l a h�viszonyok alakul�sa. A k�z�phegys�geink magass�ga (1000 m-ig) optim�lis az �llatok sz�m�ra. Kedvelik a k�t�tt, k�ves talajokat, az id�sebb erd��llom�nyt, ahol legel�skor megfelel�en kil�t a n�v�nyzetb�l. Legink�bb a lombos �s t�level� erd�ket kedveli, de fontos, hogy a cs�l�k koptat�s�ra mindig tal�ljon sz�raz �s k�ves talajt.
Kicsi a mozg�sk�rzete (3-5 km), ez gyakran megterhel� lehet a k�rnyezetnek, ha nagyobb �llom�ny �l kisebb ter�leten. Mivel hegyvid�ken �l vad�szat�hoz igen j� �ll�k�pess�gre van sz�ks�g. A legut�bbi telep�t�sek hat�s�ra Somogy megye dombvid�ki ter�letein is meghonosodott e vadfaj �s t�bb kiv�l� tr�fea ker�lt ki err�l a vid�kr�l.

		Magyarorsz�g vil�gh�r� muflonkos tr�fe�i:			Vil�granglista helyez�s
		Bajna (2004)	97,95 cm	240,75 IP
		V�s�rosnam�ny (2001)	103,30 cm	234,70 IP
		Telki (1986)	97,60 cm	233,80 IP
		Tamalelesz (1991)	97,00 cm	229,10 IP
		Gyarmatpuszta (1996)	97,25 cm	228,25 IP
		Budakeszi (2004)	98,10 cm	228,25 IP
		Gyarmatpuszta (2001)	91,90 cm	227,15 IP
		Kisn�na (1971)	93,75 cm	226,75 IP
		Gyarmatpuszta (2002)	93,00 cm	226,60 IP
		V�l (2004)	90,05 cm	226,50 IP
		Gyarmatpuszta (2003)	90,25 cm	226,25 IP
		Gyarmatpuszta (1990)	94,50 cm	225,95 IP
		Telki (1992)	94,75 cm	225,95 IP
		Gyarmatpuszta (1992)	95,00 cm	225,15 IP
		Gyarmatpuszta (1995)	96,50 cm	224,70 IP

		Nemzetk�zi pontoz�s:
		185,00 - 194,99	bronz
		195,00 - 204,99	ez�st
		205,00 - t�l	arany

Vad�szati id�ny:

Szeptember 1. - febru�r 28.

M�sz�ros �d�m