DÉDES VÁRA
2005.04.12. 19:29
DÉDESTAPOLCSÁNY, DÉDES VÁRA
RÖVID TÖRTÉNET:
Nevét egy Dedus nevû várjobbágytól kapta és a Dédes faluban lakókat is Dedus nembelieknek nevezték. 1247-ben a várjobbágyok eladták a várépítésre alkalmas Dédeskõ egy részét a Miskolc nembeli File zágrábi prépostnak és testvéreinek, akik a birtokot rövidesen továbbadták az Ákos nembeli Endrew fia Ernye bánnak aki 1254 elõtt a várat felépítette. Ernye bán fia István és unokái Kopasz nádor oldalán harcoltak Károly Róbert király ellen. A lázadókat a debreceni csatában legyõzték és István fiai a dédesi várba menekültek, amelyet a király ostrommal elfoglalt. 1325-ben az ostrom során rommá lett várat Károly Róbert parancsára újjáépítették. A király rendes várnagyot tartott benne. 1431-ben Borbála királyné a dédesi várat Rozgonyi Istvánnak elzálogosította, majd 1438-ban a visszaváltott várat Albert király a Pálóczyaknak adományozta. A Pálóczy család utolsó tagja a mohácsi csatában meghalt, ezután a vár Szapolyai Jánosé lett. Szapolyaitól a Ferdinánd párti Perényi Péter szerezte meg. Tõle 1548-ban fia Gábor örökölte. Perényi Gábor örökös nélkül halt meg. Halála után a király a várat Erdõhegyi Boldizsárnak adományozta. 1567 április elején Bárius István várkapitánysága idején Hasszán temesvári pasa ostrommal foglalta el. A tizenöt napos ostrom során tarthatatlanná vált várat õrsége titkos alagúton elhagyta és az elõre aláaknázott tornyot a bevonuló törökök alatt felrobbantották. A megmaradt falakat a török rombolta le és ezt követõen már nem állították helyre. |
|