A B�kki Nemzeti Park, illetve a hegys�get �vez� B�kk-vid�k gerinces-faun�ja a hazai �tlagn�l gazdagabb, sok vesz�lyeztetett term�szetv�delmi st�tusz� faj jelent�s popul�ci�ja �l itt. Egyes fajoknak itt �l a legnagyobb hazai �llom�nya �s van olyan faj is, melynek eddigi kiz�r�lagos lel�helye a B�kk hegys�g. Hideg-nedves �l�helyt�pusain a bore�lis, boreo-alpin, mont�n, k�rp�ti elemek, m�g a fenns�k d�li let�r�sein�l, vagy a D�l-B�kkben tal�lhat� sz�raz-meleg �l�helyeken a szubmediterr�n, balk�ni, kontinent�lis elemek domin�lnak. �rt�kes sz�nez�elemek a csak a B�kkben �l� endemikus fajok, (pl. Gebhardt-vakfutrinka), ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a b�kki szerecsenbogl�rka lepkefajok. A k�l�nb�z� faunahat�sok, a v�ltozatos felsz�ni form�k �s a rajtuk kialakult veget�ci� lehet�v� tette, hogy fajgazdag �llatvil�g tal�lja meg �letfelt�teleit a hegys�gben.

A halak (Pisces) k�r�b�l a K�rp�t-medencei endemikus pet�nyi m�rna (Barbus meridionalis) a patakok ritka lak�ja.

A hegys�g mont�n r�gi�j�ban sz�rv�nyosan el�fordul� alpesi g�te (Triturus alpestris) a legkarakteresebb, vesz�lyeztetett Urodela-faj, akt�v v�delm�re program indult. Az Anura-rend legjellemz�bb faja a gyepi b�ka (Rana temporaria), a hegyl�bakig minden�tt el�fordul, a t�bbi Amphibia fajhoz hasonl�an a szaporod�helyek meg�rz�s�nek kiemelked� jelent�s�ge van.

A Reptilia- fajok k�z�l a lok�lisan, csup�n a hegys�g n�h�ny pontj�n el�fordul� pannon gy�k (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) emelhet� ki. A h�ll�v�delem �ltal�noss�gban a melegkedvel� t�rsul�st�pusok ter�leti v�delm�vel val�s�that� meg, amely a nemzeti parkban biztos�tva van.

A madarakat a nemzeti park ter�let�n k�r�lbel�l 100 f�szkel� faj k�pviseli. A hegys�g ornisz�nak legnagyobb �rt�kei a vesz�lyeztetett fajok jelent�s �llom�ny�b�l �ll� nappali ragadoz�madarak (Accipitriformes, Falconiformes). Kiemelked� a hazai �llom�ny 10%-�t kitev�, glob�lisan vesz�lyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) meg�rz�s�nek programja �s a t�bbi Eur�p�ban vesz�lyeztetett faj itteni �llom�nya: b�k�sz�sas (Aquila pomarina), k�gy�sz�lyv (Circaetus gallicus), kerecsens�lyom (Falco cherrug), v�ndors�lyom (Falco peregrinus). Fajspecifikus v�delmi projektek seg�tik e fajok meg�rz�s�t. A sz�mos vesz�lyeztetett fajt �rz� baglyok (Strigiformes) k�rp�ti-mont�n k�pvisel�i az ur�li bagoly (Strix uralensis) �s a gaty�skuvik (Aegolius funereus). A hegys�gb�l a '70-es �vekben kipusztult uhu (Bubo bubo) jelen id�szakban foglalja vissza egykori k�lt�helyeit. A hark�lyok (Piciformes) k�z�l a legnagyobb hazai �llom�nnyal �s term�szetv�delmi st�tussal rendelkez� feh�rh�t� hark�ly (Dendrocopos leucotos) emelend� ki. Az erdei �nekesek egyik legritk�bb, az erd� term�szetess�g�t jelz� madara a kis l�gykap� (Ficedula parva). Egyik legvesz�lyeztetettebb faj a nemzeti parkban a cs�sz�rmad�r (Tetrastes bonasia) rendk�v�l lecs�kkent �llom�nnyal. A telep�tett fenyvesekben sz�mos olyan faj megtelepedett, melyeknek a k�rnyez� magashegys�gek feny� r�gi�j�ban van az elterjed�si centrumuk.

Az eml�s�k k�r�b�l a szinte �sszes hazai fajt mag�ban foglal� denev�rek (Chiroptera) emelend�k ki. A fajgazdags�g �s a m�sutt ritka fajok jelent�s �llom�nya a nagy, id�s erd�t�mb�knek �s sok sz�z barlangnak k�sz�nhet�. K�l�n�s jelent�s�ge van azon barlangok v�delm�nek, ahol t�megesen telelnek �s szaporodnak az eg�sz Eur�p�ban vesz�lyeztetett fajok (Miniopterus schreibersi, Rhinolophus euryale).

Fontos term�szetv�delmi probl�ma a hegys�gben a t�ltartott pat�s nagyvadl�tsz�m, melynek szab�lyoz�s�ban fontos szerepe lehetne a visszatelep�l� nagyragadoz�knak, a farkasnak (Canis lupus) �s hi�znak (Lynx lynx).