r�k�t sajnos kevesen szeretik. N�ha-n�ha ugyan pozit�v szereplõje is lehet a mes�knek - gondoljunk csak Fekete Istv�n halhatatlan mesefigur�j�ra, Vukra - �m a legt�bb elbesz�l�sben m�giscsak meg�talkodott ty�ktolvaj, a kisebbek ravasz gyilkosa. Pedig a r�ka egyszerûen csak nagyszerû ragadoz�, amely val�sz�nûleg semmivel sem ravaszabb, agyaf�rtabb, mint b�rmelyik m�sik, hasonl� m�retû kutyaf�le. Sõt - ha egy�ltal�n szabad ilyen antropomorf kifejez�st haszn�lni -, a farkas bizony sokkal "okosabb" n�la. A h�zi kuty�val nincs k�zelebbi rokons�gban - m�sik nemzets�gbe is tartozik -, b�r m�g a hatvanas �vekben is jelent meg olyan k�nyv, amely mint a kutya egyik lehets�ges õs�t eml�tette. Fogs�gban tartva megszel�d�l, ragaszkodik is gazd�j�hoz, �m igazi bar�t, �leb nem lesz belõle.
     A v�r�sr�ka (Vulpes vulpes) eg�sz Eur�zsi�ban, �szak-Afrik�ban �s �szak-Amerika nagy r�sz�n elõfordul. N�h�ny r�gebbi szakk�nyvben az �szak-Amerik�ban �lõ alfajt m�g k�l�n fajk�nt, Vulpes fulva n�ven eml�tik. Szinte minden �lõhelyen otthon �rzi mag�t. Magtal�ljuk a magasabb hegys�gek erdeiben - max. 3000 m tengerszint feletti magass�gig -, a pr�rin �s a sztyepp�n, tengerpartokon, f�lsivatagokban. Megtelepedett a nagyv�rosok parkjaiban is, �m mivel jobb�ra �jszakai ragadoz�, csak ritk�n ker�l szem el�. Sok helyre betelep�tett�k, �gy p�ld�ul Ausztr�li�ba is. Sajnos itt hamar az õshonos, intelligens ragadoz�hoz nem szokott helyi ersz�nyesfauna kegyetlen v�mszedõje lett. Az �regi nyulat viszont - melynek irt�sa a feladata lett volna - jobb�ra b�k�n hagyja: ha ravasz, ha nem, annyi esze mindenk�pp van, hogy ne fusson a gyors l�b� tapsif�les ut�n, ha k�nnyebb zs�km�ny is akad.
     T�pl�l�k�t tekintve a v�r�sbund�s egy�ltal�n nem v�logat�s. Fõ eledele az eg�r �s a pocok, melyeket magasra sz�kellve fogdos �ssze a mezõn �s erdei tiszt�sokon. Emellett persze sz�vesen fogyaszt madarakat, p�ld�ul f�c�nt is, sõt olykor m�g õzgida �s ny�l is szerepel a zs�km�nylist�n. Kifosztja a parton, n�dasban f�szkelõ ludak, r�c�k f�szkeit, ha alkalma ad�dik, b�k�t is fog, sõt, a hald�gtõl sem undorodik. Az aut�utak �ldozatait is elfogyasztja, de ha nincs m�s, be�ri k�l�nf�le gerinctelenekkel, p�ld�ul f�ldigiliszt�val is. A v�rosi parkokban �lõ r�ka pedig sz�vesen kuk�zik, �lelmiszermaradv�nyokat keres az ed�nyekben.
     A r�ka mag�nyos vad�sz. Csak a p�rz�si idõszakban, r�vid ideig �l p�rban. A nappalt az �gynevezett r�kav�rban, f�ld alatti j�ratrendszerben t�lti, melynek t�bb kij�rata menek�l�si lehetõs�get is biztos�t. "V�r�t" az erõsebb jog�n olykor a borzt�l zs�km�nyolja. Azt, hogy melyik �llat lakik az �regben, viszonylag k�nnyû eld�nteni., a r�kav�r k�rny�ke ugyanis felett�bb b�d�s. Elõfordul azonban olyan eset is, amikor a borz �s a r�ka k�z�s v�rat haszn�l. A szuk�k v�rukban 50-55 napig tart� vemhess�g ut�n 3-5, n�ha t�bb k�lyk�t hoznak vil�gra. A kicsik sz�let�s�kkor m�g csak akkor�k, mint egy vakondok. Gyorsan nõnek, szem�k l2-l4 naposan ny�lik ki. J�ratukat hosszabb idõre elõsz�r csak mintegy k�th�naposan hagyj�k el.
     Ha a r�k�r�l esik sz�, nem mehet�nk el a veszetts�g k�rd�se mellett. Ez a gy�gy�thatatlan k�r emberre �s �llatra egyar�nt hal�los vesz�lyt jelent. Legnagyobb terjesztõje k�ts�gk�v�l a r�ka. A veszett r�ka szel�d, t�nfereg a v�rosokban �s k�zs�gekben is, majd elõbb-ut�bb sz�tt�pik a kuty�k - s ek�zben szint�n fertõzõdhetnek. Nem csoda h�t, ha minden lehets�ges eszk�zzel igyekeznek visszaszor�tani a veszetts�g terjed�s�t. Ennek egyik m�dja a r�k�k tervszerû irt�sa volt, �m ez nem j�rt sikerrel. Hi�ba f�st�lt�k ki od�j�b�l, lõtt�k �s m�rgezt�k, a v�r�sbund�s ragadoz� �llom�ny�t nem lehetett jelentõsen apasztani. �jabban h�sdarabokba rejtett vakcin�kat sz�rnak sz�t �lõhely�k�n, �gy immuniz�lva a vadon �lõ �llatokat.
     A Dun�nt�lon az ut�bbi idõben m�r nem is tal�ltak veszett r�k�t; �gy tûnik, a megelõzõ akci� sikerrel j�rt. �m mint minden �remnek, ennek is k�t oldala van. A s�lyos k�rt�l megszabadulva a r�k�k hihetetlen szaporod�suk indultak: �letemben nem l�ttam annyi r�k�t, mint tavaly ny�ron egy Zala-megyei �jszakai aut�z�s alkalm�val. Az elszaporodott ragadoz�k miatt a term�szetv�dõk �s a vad�szok egyar�nt a fej�ket fogj�k. Hiszen egyetlen r�ka sem tesz k�l�nbs�get a "v�dett �s nem v�dett" zs�km�ny k�z�tt...