Aki nem ismeri a b�kki barlangok felfedez�s�nek t�rt�net�t, annak nehezen elk�pzelhet�, hogy a m�lt sz�zad tud�s kutat�i jelent�ktelennek tartott�k a B�kk�t, a mai Magyarorsz�g legt�bb barlangj�t mag�ba foglal� karsztvid�k�t.
Ma haz�nk barlangjainak egynegyede a B�kk-hegys�gben tal�lhat�, de nemcsak sz�mszer�s�g�ben jelent�s. Itt tal�lhat� a Magyarorsz�g legm�lyebb barlangja c�m�rt veteked� Istv�n-l�pai barlang, a k�zelm�lt legmeglep�bb felfedez�se, az orsz�gosan negyedik legm�lyebb, a J�spis-barlang, mely a tapasztalt barlangkutat�k sz�m�ra is �letvesz�lyes, a miskolc-tapolcai Barlangf�rd� �s a hazai �semberkutat�s els� nemzetk�zi siker�nek helysz�ne a Szeleta-barlang. A sz�zadfordul� geogr�fusainak ments�g�re legyen mondva, a b�kki barlangoknak nem volt olyan gazdag n�pi mondavil�ga mint a Bakony bety�rbarlangjainak, vagy a felvid�ki, erd�lyi "s�rk�nyos" barlangoknak, �s nem b�szk�lkedhetett olyan nemzetk�zi h�ress�ggel mint a Baradla hatalmas rendszere.
Kadic Ottok�r �rdeme, hogy a kutat�k, r�g�szek figyelm�t felh�vta az itteni barlangok jelent�s�g�re �s pontot tett annak vit�nak a v�g�re, amely az �sember magyarorsz�gi el�fordul�s�r�l sz�lt.
Ez a becs�lets�rt�sekig is elfajul� vita nagyon is jellemz� volt a korabeli tudom�nyos vil�gra. Fiatal kutat�nak vagy nem "szakmabelinek" csak akkor lehetett igaza, ha egy ismert tekint�lyes tud�s ki�llt mellette. �gy, mivel az elfogadott hivatalos �ll�spont szerint Magyarorsz�gon soha nem �lt �sember, Herman Ott� nagyszer� felismer�s�t elvetett�k, az 1891-ben tal�lt B�rsony-h�zi k�szak�c�kat pedig hamis�tv�nyoknak nevezt�k.
Az 1876-ban a szlav�niai Stara Pazov�n sz�letett Kadic Ottok�r 24-�ves kor�ban k�telezte el mag�t a barlangok kutat�sa mellett. Saj�t maga �gy �r err�l:

Nemsok�ra teljes�lhetett ez a v�gya, 1906-ban a F�ldtani Int�zet megb�z�s�b�l megkezdhette �sat�sait a Garadna-v�lgy barlangjaiban, amit 1950-ig kisebb-nagyobb megszak�t�sokkal folytatott.
Kadic hatalmas munk�ss�g�nak csak egy kis r�sze a b�kki kutat�sok. Az 1913. febru�r 20-�n a Magyarhoni F�ldtani T�rsulaton bel�l megalakult Barlangkutat� Szakoszt�ly, majd az �j f�ggetlen t�rsulatk�nt 1926-ban megalakult Magyar Barlangkutat� T�rsulat titk�ra. 1920-ban megszervezte a Budapesti Egyetemi Turista Egyes�let Barlangkutat� Szakoszt�ly�t. Megalap�totta a Barlangkutat�s c�m� foly�iratot. Sz�mos jelent�s �sat�st, barlang felt�r�st, t�rk�pez�st vezetett 1957. febru�r 27-�n bek�vetkezett hal�l�ig. A F�ldtani Int�zet f�geol�gusa �s a Szent Istv�n Akad�mia tagja. Nev�t a magyarorsz�gi barlangkutat�s �s �sr�g�szet legnagyobbjai k�zt tartj�k sz�mon.
A b�kki �semberkutat�sai voltak az els� �s legismertebb jelent�s eredm�nyei. Ezek a kutat�sok ind�tott�k el azt a sikersorozatot, amit a hazai barlangi �sat�sok �rtek el.

Az 1905-ig tal�lt sz�psz�m� miskolci k�eszk�z leleteknek nagy h�tr�nyuk volt, hogy korukat nem lehetett pontosan meghat�rozni hisz a v�ros ter�let�n a f�ldtani r�tegeket az id�k folyam�n az emberi tev�kenys�g alaposan felbolygatta. Herman Ott� aj�nlotta a F�ldtani Int�zetnek a B�kk barlangjait, mivel ezek pleisztoc�n r�tegei �rintetlenek.
A megb�z�st az �sat�sokra Kadic Ottok�r kapta meg, �s 1906. �sz�n kezdte meg munk�j�t. Els� teend�je a Szinva-v�lgy akkor ismert barlangjainak bej�r�sa volt. K�zel 20 barlang k�z�l a Kecske-lyuk, a B�d�s-pest �s a Szeleta-barlang t�nt �g�retesnek. November 14-t�l 20-ig pr�ba�sat�sokat v�gzett a h�rom barlangban, de egyed�l a Szelet�ban bukkantak a pleisztoc�nben itt �lt �sember nyom�ra. A barlang el�csarnok�ba v�gott 12x2 m�teres �s 6,5 m m�ly kutat��rok pleisztoc�n r�tegeiben rengeteg barlangi medve csont mellett t�zhely nyom�ra bukkantak. A csontokon tal�lhat� t�r�s �s kop�s nyomokat emberk�zt�l val�nak tulajdon�totta Kadic, amit az 1907. �vi tavaszi b�csi tanulm�ny�tj�n a cs. kir. udvari m�zeum szakembereivel t�rt�nt konzult�ci� ut�n elvetett. A bemutatott fasz�nnyomok azonban egy�rtelm�v� tett�k, az �sember szeletai el�fordul�s�t.
A m. kir. F�ldtani Int�zet Kadic k�r�s�re elrendelte az �sat�s folytat�s�t 1000 korona k�lts�ggel. 1907. m�jus 15-t�l j�nius 30-ig folytat�dott a munka a barlangban. Rendk�v�l fontosnak tartotta a leletek r�tegtani r�gz�t�s�t, hogy korukat bizony�tani lehessen ez�rt nagyon gondosan j�rt el az �sat�s sor�n. A barlang el�csarnok�ban fel�sand� ter�letet 2x2 m�teres n�gyzetekre osztva r�tegenk�nt minden lelet hely�t gondosan r�gz�tve haladtak. A holoc�n r�tegekben cser�ped�ny t�red�keket, csiszolt k�eszk�z�ket tal�lt. A pleisztoc�n r�tegekb�l v�gre el�ker�ltek a keresett paleolit k�eszk�z�k, �sszesen 40 db!
A tal�lt leletek indokolt�k az �sat�s folytat�s�t, amit okt�ber 18-t�l december 3-ig folytatott. A sz�mos k�eszk�z�n k�v�l a legfontosabb eredm�ny a f�folyos� h�ts� r�sz�n tal�lt pleisztoc�n kult�rr�teg.
Mivel Magyarorsz�gon nem volt leletanyag amivel �ssze lehetett volna hasonl�tani, 1908. febru�rj�ban az �sszegy�jt�tt anyaggal Kadic Ottok�r B�csbe utazott, ott azonban kellemetlen meglepet�s �rte. Dr. Hug� Obermaier a k�l�n�sen sz�pen megmunk�lt bab�rlev�l hegyek val�dis�g�t k�ts�gbe vonta, ugyanis a k�eszk�z�kr�l hi�nyzott a m�shonnan el�ker�lt leleteken tal�lhat� "patina", �gy n�ztek ki, mintha nemr�g k�sz�tett�k volna �ket. A leletek t�bbs�g�t azonban k�ts�get kiz�r�an val�dinak ismerte el.
Az �sat�sokat 1909. tavasz�ig folytatt�k a F�ldtani Int�zet k�lts�g�n, ami eddig �sszesen 4000 koron�t tett ki, ekkor az Int�zet a kutat�st befejezetnek tekintette. Az eddigi munk�k sor�n azonban f�leg a fels� r�tegeket kutatt�k �t, ez�rt megnyerte a Miskolci M�zeum vezet�s�g�t az �satat�s anyagi t�mogat�s�ra. F�ldtani Int�zeti hivatalos elfoglalts�ga miatt nem tudott folyamatosan a helysz�nen tart�zkodni, ez�rt 1909. tavasz�n felk�rte Hillebrand Jen� antropol�gust munkat�rsnak, aki ezt �r�mmel elv�llalta �s m�g ebben az �vben r�szt is vett az �sat�sokon. Mivel meg tudt�k osztani a munk�t, Hillebrandot megb�zta, hogy v�gezzen pr�ba�sat�st egy m�sik �g�retesnek t�n� helyen a Balla-barlangban, ahol nem kis meglepet�sre egy gyermek-csontv�zat tal�ltak. "Term�szetesen" a szakma r�gt�n megk�rd�jelezte a lelet kor�t, sokan csak egy "elk�borolt cig�ny gyerek"-nek titul�lt�k. A modern kormeghat�roz� m�dszerekkel megvizsg�lva a "cig�ny gyerek" 12000 �vesnek bizonyult.
Az 1910-es �vben Hillebrand folytatta a Szelet�t, Kadic pedig Kormos Tivadar paleontol�gussal a Puskaporosi-k�f�lk�ben kezdte meg az �sat�sokat. A hely az egykor a k�zelben �llt puskaporrakt�rr�l kapta nev�t. Itt is a bev�lt m�dszerrel dolgoztak, ami lehet�v� tette a leletek kor�nak egy�rtelm� meghat�roz�s�t, �s a k�eszk�z leletek kutat�s�n k�v�l nagy gondot ford�tottak arra, hogy meghat�rozz�k a barlang pleisztoc�n faun�j�t.
A k�vetkez� �vben a Magyar Nemzeti M�zeum is t�mogatta anyagilag a Szeleta-barlang kutat�s�t. Az �sat�s sor�n el�rt�k a barlang fenek�t 12,5 m�ter m�lys�gben, �gy m�r rendelkez�s�kre �llt a barlangi �led�k teljes r�tegsora.
Megh�vt�k a T�bingi�ban �l�sez� nemzetk�zi paleontol�giai kongresszusra, ahol el�ad�st tartott az el�rt eredm�nyekr�l. Az augusztus 4-�n tartott el�ad�s meghozza az elismer�st, a nagyh�r� szakemberek az eddig hamisnak tartott k�eszk�z�k val�dis�g�t elismert�k �s kiemelt�k a leletek tudom�nyos fontoss�g�t, az �sat�s m�dszer�t pedig mintaszer�nek, p�lda-mutat�nak nevezt�k.
1912-ben Kadic kapott a Miskolci M�zeumt�l 200 koron�t, hogy a Szelet�n k�v�l m�s barlangokat is kutasson. K�hne Adolf mutatta meg neki a Forr�s-v�lgyben a Kecske-lyuk �s a B�d�s-pest barlangt�l nem messze fekv� barlangot, amit az egyszer�s�g kedv��rt Forr�s-v�lgyi barlangnak nevezett el. Itt egy 2 m�ter sz�les �s 12 m�ter hossz� pr�ba�rkot �satott, azonban az �led�k lazas�ga miatt a kutat��rok �lland�an beoml�ssal fenyegetett. Ez�rt, �s a csek�ly mennyis�g� lelet miatt �gy d�nt�tt, hogy az �sat�st egy k�s�bbi id�pontban folytatja, ha meglesznek a nagyobb munk�hoz a felt�telek. Ez azonban csak 1931-ben teljes�lt.
A r�g�szeti �sat�sokon k�v�l felkereste az akkor Csepeg�-k� barlangnak nevezett Anna-m�sztufabarlangot. Ezt a barlangot akkor fedezt�k fel, amikor a forr�s befoglal�sa �rdek�ben t�r�t hajtottak a m�sztuf�ba, hogy vizet biztos�tsanak a h�mori vasgy�r r�sz�re. K�t b�nyamunk�ssal j�rhat�v� tette a barlangba vezet� mesters�ges t�r�t, ugyanis ezen kereszt�l t�vozott a meglehet�sen b�viz� forr�s vize, �s fel is t�rk�pezte a barlangot.
Term�szetesen folytatta a munk�t a Puskaporosi-k�f�lk�ben �s a Szelet�ban.
1913-ban fejez�d�tt be a Szeleta-barlang �sat�sa. Kadic ugyan szerette volna folytatni a kutat�st, azonban a F�ldtani Int�zet ink�bb �jabb b�kki barlangok felt�r�s�t t�mogatta, ez az �sat�s ugyanis m�r igen tetemes �sszeget em�sztett fel, 12700 koron�t.
Az �sat�s hatalmas mennyis�g� leletanyagot t�rt fel, k�eszk�z�k is nagy sz�mban ker�ltek el�: "... A Szeleta-barlangban els�dleges fekv�helyeken gy�jt�tt paleolitanyag 1603 darabb�l �ll. Nyers darabokon, k�magvakon �s �rintetlen vagy �ppen csak haszn�lt szil�nkokon k�v�l, amelyeknek sz�ma k�r�lbel�l 511-re r�g, 924 megmunk�lt szil�nk, 94 durva �s 74 finom bab�rlev�lhegyet tal�ltunk a barlangban. Minden egyes darab, legyen b�r meg nem munk�lt szil�nk vagy pomp�s bab�rlev�l-hegy egyforma gondoss�ggal gy�jtetett, lelt�roztatott, meghat�roztatott..."
Ezeknek a leleteknek jelent�s�ge nem a nagy sz�mukban van. Egy egyed�l�ll� kult�ra bizony�t�kai, ami itt fejl�d�tt ki a B�kk-hegys�g keleti oldal�n, f�ggetlen�l m�s kult�r�kt�l, �s Szeleta-kult�ra n�ven tartj�k sz�mon a tudom�nyos �letben.
Ebben az �vben a Szeleta-kult�ra �jabb lel�helyein kezdhette meg �sat�sait, nevezetesen a B�d�s-pestben, a K�lyuk barlangjaiban �s a H�rom-k�ti-barlangban.
�rdekl�d�se nem csak a r�g�szeti leletekkel kecsegtet� barlangok vizsg�lat�ra terjedt ki. A varb�i �tt�l nem messze ny�lt egy n�vtelen barlang, amit bej�rt �s felt�rk�pezett, �s Cs�k�si-barlang n�ven vezette be a barlangkataszterbe.
A Garadna-v�lgy �tvizsg�l�sa k�zben sort ker�tett a lillaf�redi "Kutya-barlangra" is. A bej�rati akn�n h�gcs�n leereszkedve bejutott a barlang Nagy-term�be. M�g aznap felm�rte, �s a Szent Istv�n-barlang nevet adta a ma m�r mindenki sz�m�ra j�rhat�v� tett idegenforgalmi barlangnak. Mivel r�g�szeti szempontb�l nem tartotta �rdekesnek itt sem folytatott �sat�st.
Az �massa k�zel�ben fekv� H�rom-k�ti-barlang h�rom terme k�z�l a legk�ls�ben 26 n�gyzetm�ternyi ter�leten helyenk�nt 5 m�ter m�ly pr�ba�sat�st v�gzett. K�theti munka ut�n egy sz�pen megmunk�lt szak�c�t tal�lt. �gy t�nik azonban, hogy a barlang ezen a szak�c�n k�v�l semmilyen m�s r�g�szeti szempontb�l �rdekes anyagot nem tartalmazott, hi�ba v�gzett benne �sat�st 1923-ban Hillebrand, semmit sem tal�lt.
Jelent�s eredm�nyt csak a B�d�s-pest kutat�sa hozott. A bej�rati ny�l�st�l 6 m�ternyire 1,5 m m�lys�gb�l egy csaknem teljes, neolit kor� n�i csontv�zat �stak el�. A hatalmas mennyis�g� �led�k miatt a barlang felt�r�sa nagyobb �sszeget ig�nyelt, ez�rt a kutat�s t�bb szakaszban eg�szen 1931-ig folytat�dott. Nagyon sok k�eszk�z ker�lt el� a r�tegekb�l �s rengeteg gy�rt�si szil�nk. Az itt el�ker�lt pleisztoc�n leletek a mai napig rengeteg fejt�r�st okoztak a r�g�szeknek, hogy milyen m�don kapcsol�dnak a t�bbi szinva-v�lgyi barlangban tal�lt leletekhez. Szerencs�s k�r�lm�ny volt, hogy a barlangi �led�k r�tegz�d�se egy�rtelm�en k�l�nv�laszthat�v� tette a neolit kor� leleteket a fiatalabb vagy az id�sebb kor� t�rgyakt�l. �gy �sszehasonl�t�ssal pontosan meg lehetett hat�rozni a t�bbi h�mori barlang holoc�n leleteinek kor�t.
Tov�bb folytak a munk�latok a Puskaporosi-k�f�lk�ben is, amit ebben az �vben csaknem teljesen befejeztek. A barlangb�l igen gazdag anyagot gy�jt�ttek a j�gkorszaki faun�r�l, �gy nagyon pontosan meg tudt�k hat�rozni,hogy milyen �ghajlati v�ltoz�sok t�rt�ntek a B�kk-hegys�gben a j�gkorszak idej�n. Igaz�n sz�pen kidolgozott k�eszk�zre csak igen kis sz�mban bukkantak, ann�l t�bb volt a gy�rt�si hullad�k, a lepattintott szil�nk. Val�sz�n�leg itt gy�rtotta eszk�zeit az �sember az Avas-hegyr�l b�ny�szott kalcedonb�l, viszont tal�n mert a barlang bej�rata �szak fel� n�z, �s �gy nem s�t be a nap, nem igaz�n haszn�lta lakhely�l.

Az 1914-es �v �s az azt k�vet� id�szak kutat�saira r�nyomta b�lyeg�t a h�bor�. Nehezebb volt hozz�jutni a sz�ks�ges p�nz�gyi t�mogat�sokhoz, valamint az �llam elvonta a szakembereket m�s kutat�sokhoz. Kadicot p�ld�ul 1916-ban megb�zt�k, hogy kutassa �t a G�m�r-hegys�g barlangjait iparilag hasznos�that� denev�r guan� ut�n, ami term�szetesen csek�ly eredm�nnyel j�rt. Azonban m�g a neh�z k�r�lm�nyek ellen�re sem �llt le a kutat�s a B�kkben, siker�lt olyan t�mogat�kat tal�lni, kik tov�bbra is a tudom�nyt tartott�k el�bbre val�nak a vil�gh�bor� k�zepette. 1914-15-ben �sszesen 7 helyen kutatott, ezek t�bbnyire kis barlangok voltak, az anyagi lehet�s�gekkel �sszhangban. 1914. okt�ber�ben egy h�t alatt befejezte a Puskaporosi-k�f�lke kutat�s�t, ki�satta a marad�k �led�ket is. Ez alkalommal is sz�p anyaghoz jutottak a k�rnyez� fauna t�rt�net�r�l �s a neolitikumi cser�ped�ny t�red�kekb�l. M�g ugyanebben a h�napban h�rom kis lillaf�redi barlangot �satott ki. A r�tegek vizsg�lata pontos�totta a v�lgy geol�giai t�rt�net�r�l az ismereteket, a Szinva-patak ugyanis n�ha, ha szintje megemelkedett, befolyt a egyes barlangokba �s megzavarta a r�tegeket.
Az 1915-�s �vet k�t kisebb barlang kutat�s�val kezdte. Az egyik, a Szinva-szoros als� bej�rat�n�l 10 m�ter magass�gban ny�l� barlang eleve kev�s eredm�nyt �g�rt, ugyanis K�poszta Ign�c nev� h�mori lakos bele�p�tette a h�z�t �s mell�k�p�leteit, �s k�zben alaposan megzavart�k a barlangi kit�lt�st. A m�sik barlang, a Gulicskai-szikla�reg sem volt nagy feladat, m�jus 1. �s 3. k�z�tt felm�rte �s befejezte �sat�s�t.
Ugyancsak a Szinva-szorosban tal�lhat� a Puskaporosi-barlang, melynek a neves polihisztor hal�la ut�n a Herman Ott�-barlang nevet adta. Ez a hely sem �g�rt nagyobb eredm�nyt a m�sik k�t barlangn�l, tekintettel arra, hogy a bej�rata k�zvetlen�l a patak f�l�tt ny�lik. Nagy meglepet�s volt, hogy az els� pr�bag�d�r ki�s�sa k�zben sz�mos k�eszk�z �s barlangi medve csont ker�lt el�. Mivel sem az �sember, sem a barlangi medve nem v�lasztotta tany�ul a nedves helyeket, ez�rt csak az k�pzelhet� el, hogy a b�r a patak vize t�bbsz�r is el�rasztotta a barlangot, az id�k sor�n a v�zszint t�bbsz�r is les�llyedt, �s a barlang talaja kisz�radt.
A sikeres pr�ba�sat�s ut�n r�gt�n hozz�fogott, hogy j�l bev�lt, igen apr�l�kos m�dszer�vel �tkutassa a barlangot. A tal�lt leletek t�bbs�ge holoc�n kor� volt. A rengeteg cser�p-t�red�ken k�v�l csak kev�s k�szersz�m ker�lt el�. Az �llatcsontok k�z�l a felt�n�en sok zerge maradv�ny �s egy, a pleisztoc�nben ritka k�sz�li kecske csontjai figyelemrem�lt�ak.
A Herman Ott�-barlang �tkutat�s�val hossz� id�re befejezte a Szinva-v�lgyben �jabb barlangok felt�r�s�t, viszont rendszeres munk�val 1931-ig dolgozott a B�d�s-pestben. A B�d�spest �sat�s�nak befejez�se ut�n �ppen a Forr�s-v�lgy kis barlangjait kutatta, amikor munkat�rsa felh�vta figyelm�t a D�li-B�kk egy �g�retes lel�hely�re.
Kadic az els� �sat�sok �ta igyekezett �lland� emberekkel dolgoztatni. �gy ha a F�ldtani Int�zeti k�teless�gei elsz�l�tott�k, mindig biztos lehetett benne, hogy az �sat�sok ugyanolyan gondoss�ggal folynak, mintha a helysz�nen tart�zkodna. Dancza J�nos egri m�lakatos volt a munk�sok vezet�je. � volt az, aki 1930. november�ben felkereste �s felm�rte a cser�pfalu hat�r�ban fekv� Subalyuk nev� barlangot. Az anyagot felk�ldte Kadicnak a F�ldtani Int�zetbe �s felk�rte az �sat�s vezet�s�re. Sok ut�naj�r�ssal kij�rta Heves-megye el�lj�r�in�l, hogy �ns�gmunka keret�ben fel�shassa a barlangot, azonban a k�lts�gekre kapott 300 peng�t csak 1932. janu�rj�ban utalt�k �t r�sz�re.
Febru�rban kezdtek a munk�hoz, ami a B�kkben a legkem�nyebb t�l ideje. A pr�ba�sat�s sikere ut�n �prilisban folytat�dott a felt�r�s. Kadic nem lehetett szem�lyesen jelen a helysz�nen amikor megtal�lt�k az itt �lt neander-v�lgyi �sember �llkapcs�t. R�gt�n telefon�ltak Kadicnak, aki minden egy�b munk�j�t felf�ggesztette a F�ldtani Int�zetn�l, �s szem�lyesen vette �t a munka ir�ny�t�s�t.
A barlangi kit�lt�s igen megnehez�tette a munk�t. A mennyezetr�l lehullott nagy k�t�mb�k �s a m�sztuf�t�l k�t�tt agyagos k�t�rmel�k elt�vol�t�sa k�zben elker�lhetetlen volt a leletek s�r�l�se. A barlang h�ts� r�sz�n egy helyen a kit�lt�s annyi �llati csontot tartalmazott, hogy f�l m�ter vastag �n�ll� r�teget alkotott. A kem�ny agyagos csontbreccs�b�l nem volt k�nny� egyenk�nt kiszabad�tani a leleteket. Az�ta sokan b�r�lt�k az �sat�st, hogy nem el�g �vatosan �s apr�l�kosan folyt, �s s�r�lten ker�ltek el� a leletek, de h�t hogy is lehettek volna �vatosabbak, ha t�bb esetben csak robbant�ssal lehetett elt�vol�tani a hatalmas sziklat�mb�ket.
Az agyagb�l k�t �sember maradv�nya ker�lt el�, egy id�sebb n�� �s egy hat �v k�r�li gyerek�. A F�ldtani Int�zet az embercsontokat Bartucz Lajos dr. egyetemi mag�ntan�rnak adta �t tudom�nyos feldolgoz�sra.
Sokan k�ts�gbe vont�k Kadic �ll�t�s�t, hogy az �semberek nem voltak eltemetve, hivatkozva a k�lf�ld�n tal�lt "ritu�lis" neander-v�lgyi temetkez�sekre. Kadic arra alapozta v�lem�ny�t, hogy a Subalyukban az emberi maradv�nyok f�l�tti r�tegek h�bor�tatlanok voltak, �s sok csonton r�gi s�r�l�sek nyomai l�tszottak, amit a fentr�l lehullott k�vek okoztak.
�jabban ism�t az az elfogadott v�lem�ny, hogy a neander-v�lgyi �semberek csak ritk�n temett�k el halottaikat. Mi�rt tett�k volna pont egy ilyen nehezen �shat� talajban. Rengeteg moustieri t�pus� k�eszk�z �s hatalmas mennyis�g� �llatcsont ker�lt el�. Az �llatmaradv�nyok k�z�tt meglep�en sok volt a k�sz�li kecske csont, val�sz�n�leg ez volt az �semberek f� zs�km�ny�llata.
Az itt tal�lt leletanyagot, t�bb�vi tudom�nyos feldolgoz�s ut�n, amit kilenc szakemberrel egy�tt v�gzett, 1938-ban adt�k ki 320 oldalnyi terjedelemben.
A Subalyuk, akkori nev�n Mussolini-barlang �sat�sa idej�n m�g h�rom m�sik k�rny�kbeli barlangot is �tkutatott.
Ezek k�z�l a legnagyobb eredm�nyt a Kecsk�s-galyai-barlang hozta. Itt a subalyuki kult�r�t�l n�mik�pp elt�r� k�eszk�z�ket �s, a k�sz�li kecske kiv�tel�vel, hasonl� �llatvil�g csontjait tal�lt�k. A m�sik k�t barlang felt�r�sa csak szer�nyebb eredm�nyt hozott. A Farkask�i-k�-f�lk�b�l csak p�r darab durv�n megmunk�lt eszk�z, a K�thegyi-szikla�regb�l semmi sem ker�lt el�.
A k�vetkez� �vben is a D�li-B�kk barlangjaiban kutatott a subalyuki ember t�borhelyei ut�n. A Szarvask�t�l nem messze fekv� Berva-hegy barlangjait, Fels�t�rk�ny k�rny�k�n a M�sz-v�lgy �regeit �s a L�k-v�lgyi-barlangot vizsg�lta �t, ahol a szeleta kult�ra nyomaira bukkant.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt eg�szen 1944-ig 15 barlangban folytatott felt�r�st a B�kkben, hogy r�tegtani vizsg�latokkal pontos k�pet kapjon a hegys�g �st�rt�net�r�l. A legnagyobb siker a K�lyukhoz f�z�dik. Kutat��rok �s�sa k�zben bejutottak a barlang bels� hatalmas term�be, �s ott meglepet�s�kre az eddig lez�rt �regben egy nagy ki�sott g�dr�t tal�ltak, �s a ki�sott agyagban barlangimedve csontok hevertek. Sajnos a vil�gh�bor� esem�nyei miatt az �g�retes �sat�st abba kellett hagyniuk. Csak 1950-ben tudott ism�t munk�hoz l�tni, az akkor m�r hetvenn�gy �ves tud�s.
Siker�lt teljesen befejezni az �sat�st. Ez volt az utols� terepmunk�ja. A politikai viszonyok �s magas kora megakad�lyozt�k, hogy �lete h�tralev� �veiben folytassa a sz�m�ra oly kedves barlangok kutat�s�t.
Negyven �ve, 1957. febru�r 27-�n halt meg a magyarorsz�gi barlangkutat�s atyjak�nt tisztelt tud�s �s kutat�.

M�sz�ros �d�m