Csak a barlangkutat�k tudj�k, hogy a Lillaf�red feletti Szeleta-tet�n nemcsak a h�res Szeleta-barlang ny�lik, hanem t�bb kisebb �reg mellett a napjainkban m�r komoly m�lys�gben ismert Szeleta-zsomboly is. K�zvetlen�l a Szeleta-barlang m�g�tt nagym�ret� berogy�sok vannak, amelyek k�z�l a 380 m tszf. magass�gban fekv� talpszintb�l ny�lik a zsomboly sz�k ny�l�sa. A miskolci "Zsombolyosok" az addig mind�ssze 14 m m�lys�gig ismert �reget 1952-ben kezdt�k tov�bb bontani. A n�gy m�ter vastag t�rmel�kt�l elt�m�d�tt j�rat kitiszt�t�sa ut�n, egy 40-50 cm �tm�r�j�, 8,7 m hossz�, hasad�k jelleg� folyos�ba jutottak, amely hasonl� m�lys�g� akn�ba torkollott. Mellette egy m�sik, hasonl� akna is k�pz�d�tt. Teh�t 1952-ben mind�ssze 30 m m�lys�gig t�rt�k fel a zsombolyt, mert az es�s id�j�r�s megakad�lyozta a tov�bbi munk�t. 1953. m�rcius 8-�n Borb�ly S�ndor munkat�rsaival ism�t megk�s�relte a tov�bbjut�st a harmadik akna alj�r�l. Kibontottak egy sz�k folyos�t, ahol egy sziklaf�gg�ny lever�s�vel siker�lt egy �jabb nyolcm�teres akna alj�ra �rni�k. Ezt �jabb f�gg�leges j�ratok k�vett�k, el�bb egy hat-, majd egy tizenkett�-, v�g�l egy n�gym�teres. Ennek alj�r�l m�r nem tudtak tov�bbmenni. K�s�bb L�ner Oliv�r�k az utols� el�tti, 12 m-es akn�b�l ruhaszaggat� hasad�kon �t 92 m m�lys�gbe tudtak leereszkedni. Tov�bb a hasad�k 10-15 cm-re elkeskenyedett, s ezen m�r nem hatolhattak �t.

A Szeleta-zsomboly hossz-szelv�nye (Szikszai T. 1979)

A Szeleta-zsomboly tov�bbi j�ratainak felt�r�s�ra, a barlang h�rhedten sz�k j�ratainak riaszt� hat�sa miatt, sok�ig senki sem gondolt, �gy az lassan a feled�sbe mer�lt. Tov�bbkutat�si c�llal a Herman Ott� csoport 1976-ban kereste fel, �s 40 m-en kezdt�k el a zsomboly felt�r�s�t. 1977-ben m�r 75 m m�lys�gbe jutottak le, amikor a v�gpontot a sz�lk�zet elsz�k�l�se jelentette. �tbont�sa rem�nytelennek t�nt, de lelkes�tette �ket az a t�ny, hogy a sz�k�leten t�lr�l v�zfoly�sra eml�keztet� hang hallatszott. K�zel egy �vig dolgoztak a S�hajok-folyos�j�nak elnevezett sz�k�let �tv�s�s�n, amikor 1979-ben v�g�l is megny�lt az �t az ismeretlen j�ratok fel�. Az aknarendszer val�ban �lland� v�zfoly�s� patakmederbe csatlakozott, amely k�t ir�nyba, �szakkelet �s d�lnyugat fel� �gazott el. Az �szakkeleti r�sz cseppk�vekben gazdag, 50 m hossz�, �s v�g�t s�derszifon z�rja el. A d�lnyugati �g 190 m hossz� keskeny folyos�, v�g�n szint�n s�derszifonnal. A t�rsukr�l P�csik-k�rt�nek elnevezett k�m�nyen felm�szva, a fels� j�ratrendszerbe lehet jutni, amelynek hossza kb. 120 m.

A zsomboly m�lys�gadatai k�z�tt jelent�s elt�r�seket tal�lni, mert az els�, 1955. �vi 92 m-es m�lys�g becs�lt adat, s az �j felt�r�sokat ehhez sz�m�tott�k hozz�. Az 1979. �vi pontos t�rk�p szerint a s�derszifonok 85-87 m m�lyen vannak. 1979-ben a patakos �g fluoreszceinnel megfestett vize h�rom �ra m�lva a Puskaporosi-forr�sokban jelentkezett.