R�VID T�RT�NET:
A v�r elsõ �r�sos eml�t�se Anonymust�l sz�rmazik, akinek le�r�sa szerint �rp�d vez�r B�ng�rnek, Bors apj�nak adom�nyozta a Miskolcnak nevezett f�ldet �s azt a v�rat, amelyet Gyõrnek neveztek.
A v�r �s vid�ke, az 1128-as �vek k�r�l m�g mind�g a Bors nemzets�g birtoka volt, de nem sokkal ezut�n Bors comest, Borsod v�rmegye fõisp�nj�t hûtlens�ge miatt II. Istv�n sz�mûzte �s javait, k�zt�k Di�sgyõr v�r�t is elvette.
IV. B�la kir�ly 1262-70 k�z�tt adom�nyozta e vid�ket az �kos nembeli Ernye b�nnak, aki megvetette (a ma is l�that�) v�r alapjait. Ernye b�n 1274 k�r�l meghalt �s a v�rat fia Istv�n �r�k�lte, aki a v�rat tov�bb �p�ttette. Az õ fia J�nos 1303-ban itt tartotta menyegzõj�t a bajor herceg l�ny�val. Ernye b�n fia, az elõbb eml�tett Istv�n n�dor 1315-ben meghalt, �r�k�sei pedig 1316-ban Kopasz n�dornak a kir�ly elleni l�zad�s�hoz csatlakoztak.
K�roly R�bert kir�ly hadai a l�zad�st levert�k, a r�sztvevõket elfogt�k, Ernye b�n unok�it lefejezt�k, birtokaikat elvett�k. A kir�ly Di�sgyõr v�r�t 1316-ban a l�zad�st leverõ seregek vez�r�nek Debreczeni D�zsa erd�lyi vajd�nak adom�nyozta.
1319-ben a v�r a Balogh nembeli Sz�chy Mikl�s horv�t b�n� lett, aki azt 1325-ig birtokolta.
A v�rat a k�sõbbiekben elõsz�r kir�lyi, majd 1340-tõl kir�lyn�i birtoknak mondj�k. I. Lajos kir�ly 1343-ban, 1362-ben �s az ezt k�vetõ �vekben gyakran felkereste Di�sgyõrt.
1381. november 26-�n I. Lajos kir�ly itt �rta al� a Velenc�vel k�t�tt �n. torin�i b�keszerzõd�st.
Lajos kir�ly 1382-ben bek�vetkezett hal�la ut�n a v�r Zsigmond kir�ly birtok�ba jutott, aki elsõ feles�g�vel, M�ria kir�lyn�val 1387. j�nius 4-�n �rkezett Di�sgyõrbe, �s ez �v szeptember 24-�n az orsz�ggyûl�st is itt tartotta meg.
1424-ben Zsigmond kir�ly a v�rat m�sodik feles�g�nek, Czillei Borb�l�nak adom�nyozta.
Borb�la 1431-ben a Di�sgyõri v�rat Rozgonyi Istv�nnak �s fiainak elz�logos�totta.
1439-ben Albert kir�ly a v�rat �s tartoz�kait visszavette, majd feles�g�nek, Erzs�betnek adom�nyozta.
M�ty�s kir�ly 1461-ben menyasszony�nak Podjebr�d Katalinnak k�t�tte le jegyaj�nd�k c�m�n, de annak korai hal�la ut�n, 1476-ban m�sodik feles�g�nek Arag�niai Beatrixnak aj�nd�kozta.
1502-ben II. Ul�szl� kir�ly a v�rat feles�g�nek Candelai Ann�nak adom�nyozta.
1515-ben bajnai Both Endr�nek, majd �zvegy�nek birtoka, akitõl 1519-ben II.Lajos kir�ly v�ltotta ki, majd 1522-ben feles�g�nek M�ri�nak adta.
A moh�csi csataveszt�s ut�n a v�r �s tartoz�ka mag�nosok z�logbirtoka lett, akik nem t�rõdtek annak jav�t�s�val, fejleszt�s�vel.
1536-ban Szapolyai J�nos elfoglalta �s gyarmati Balassa Zsigmondnak adom�nyozta, akitõl a v�rat Ferdin�nd kir�ly elvette. Miut�n Balassa visszat�rt Ferdin�nd p�rtj�ra, a kir�ly 1540-ben 20 ezer aranyforint�rt neki �s feles�g�nek a birtokot visszaadta. Hal�luk ut�n Di�sgyõr ism�t kir�lyi birtok lett, amit Miksa kir�ly 1564-ben Per�nyi G�bornak elz�logos�tott, aki m�g ez �vben v�grendeletileg feles�g�nek, Guthy Orsz�g Ilon�nak hagyom�nyozta. Per�nyi 1567-ben meghalt �s feles�ge - mivel gyermek�k nem volt- kir�lyi enged�llyel hug�nak, Borb�l�nak, enyingi T�r�k Ferencn�nek adta, akit 1570-ben be is iktattak a v�r birtok�ba.
Ezut�n h�zass�g r�v�n a Bedegi-Ny�ry �s r�szben a hallerkõi Haller csal�d birtoka lett.
Eger eleste ut�n Di�sgyõr v�gv�r lett, de korszerûtlens�ge �s a k�rnyezõ magasabb hegyek miatt v�dhetetlen l�v�n, hadi jelentõs�ge nem volt.
A v�rat a t�r�k 1596-ban felgy�jtotta, 1598-ban kirabolta. 1600 k�r�l a cs�sz�riak puszt�tott�k.
1618-ban t�rv�nnyel rendelt�k el a v�r kijav�t�s�t, ami azonban m�g 1631-re sem k�sz�lt el.
1644-ben I. R�k�czi Gy�rgy hadai elfoglalt�k, de a cs�sz�riak m�g ebben az �vben visszavett�k.
Th�k�ly Imre szabads�gharca idej�n, 1678-ban a vegyes õrs�g magyar katon�i a n�meteket a v�rb�l kiûzt�k �s sokat k�z�l�k meg is �ltek. A megtorl�sra �rkezõ osztr�k sereg a v�rat visszavette, fel�gette �s lerombolta.
1704-ben II. R�k�czi Ferenc hadai foglalt�k el Di�sgyõrt. A szabads�gharc buk�sa ut�n a cs�sz�ri kamara vette birtokba. Ezut�n a romos v�r pusztul�snak indult, k�veit a lakoss�g szek�rsz�mra hordta el �p�tkez�seihez.
Az Orsz�gos Mûeml�ki Fel�gyelõs�g �ltal 1953-ban megkezdett �s 1973-ra befejezett r�g�szeti felt�r�st Czegl�dy Ilona vezette, a helyre�ll�t�st Ferenczy K�roly tervezte.