A v�rat feltehetõen a vid�ket birtokl� Miskolcz nemzets�g �p�tette. F�gedi Erik szerint az �p�tõ a Miskolcz nembeli Panyit sz�r�nyi b�n (1256-73), vagy fiai lehettek. Elsõ eml�t�se I. Lajos kir�lynak 1360-ban Visegr�don kelt oklevel�ben t�rt�nik, amely megerõs�tette Sz�csi D�nes fiai oszt�ly�t. Eszerint Bal�zs, I. Lajos kir�ly testõre, �s Tam�s Balogv�r�t Sz�cs birtokkal, Mikl�s horv�t �s dalm�t b�n pedig �leskõ v�r�t, Miskolc v�ros�t kapta meg m�s helys�gekkel egy�tt. Nem sokkal k�sõbb 1364-december 25.-�n Csepelen kelt oklev�l szerint Sz�csi Mikl�s Miskolc birtokot �s az ekkor m�r romos �llapotban l�võ v�r�t Lindva v�r �s tartoz�kai�rt I. Lajos kir�llyal elcser�lte. Az ezzel kapcsolatos bizonys�glevelet az esztergomi k�ptalan 1366. janu�r 13-�n adta ki. E kir�lyi birtokot azt�n a di�sgyõri v�rhoz csatolt�k. Kir�lyi k�zben volt 1438-ig, amikor Alber a P�l�czi csal�dnak adom�nyozta, majd k�sõbb a Per�nyiek� lett. A v�rnak hadi jelentõs�ge nem volt, t�rt�nelm�nkben sem j�tszott szerepet.
A helys�g neve az 1332-37-�vi p�pai tizedjegyz�kben "Warad, Waradna", okleveleinkben 1383-ban "Sylvasvarad, Zilvaswarad"alakban fordul elõ, elõbb, mint �leskõ v�r, majd k�sõbb Szilv�s n�ven a XV. sz�zadt�l D�desv�r tartoz�kak�nt.