A term�szeti �rt�kek k�z�tt tarthatjuk sz�mon a Szalajka-patakot, a Sziklaforr�st, a F�tyol-v�zes�st vagy az erdei tanul��t-s�tautat, a t�rt�nelmi nevezetess�gek k�z�tt az ist�ll�sk�i �semberbarlangot, a vid�k ipari t�rt�net�t megid�z� Erdei M�zeumot, a M�ria-vasb�ny�t �s a k�zelben l�v� t�rt�nelmi v�rromokat: a tat�rj�r�s el�tti �lesk�v�r romjait �s a M�ty�s kir�ly korabeli lovagv�r, a Gerennav�r ma m�r alig felfedezhet� maradv�nyait.

A v�lgy f� �rt�ke a sebes foly�s� Szalajka-patak. A Szalajka n�v egy r�gi mesters�gre utal. Itt �ll�tott�k el� ugyanis az �veggy�rt�shoz n�lk�l�zhetetlen alapanyagot, a hamuzs�rt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebb�l k�pezt�k a szalajka nevet. A kb. 4 km hossz� Szalajka-v�lgyben foly� Szalajka-patak medr�t t�bb helyen mesters�gesen megduzzasztott�k, a tavakban pisztr�ngot teny�sztenek. Ny�ron a keskeny nyomt�v� kisvas�ttal is v�gig lehet menni a v�lgy�n.

A 800-900 m�ter magas B�kk-fenns�k t�breiben elt�n� v�z egy hatalmas (mindm�ig ismeretlen) barlangrendszert v�jva, a hegy gyomr�ban 400-500 m�ter szintk�l�nbs�get lek�zdve t�r el� a Szalajka-v�lgyben. A patakot h�rom forr�s t�pl�lja. Egyik a S�s-forr�s, amely egy nagy k�szikl�kb�l ered, �s �gy viz�t majd k�t m�ter magasr�l zuhogtatja le, �s k�t meleg forr�s, amelyek t�len sem fagynak be. A Szikla-forr�sb�l ki�ml�, eg�sz �vben egyenletes h�m�rs�klet� v�z (9-12 �C) kedvez� lehet�s�get teremt a pisztr�ngteny�szt�shez. A Szalajka-v�lgyben a pisztr�ng val�sz�n�leg �shonos, intenz�v teny�szt�ssel csak 1957 �ta foglalkoznak.

A b�kk-fenns�ki v�zgy�jt� ter�letre hull� csapad�k a b�kki t�br�kben, dolin�kban elt�nik. A v�z, a leveg�b�l felvett sz�n-dioxiddal sz�nsavat alkot, a m�szk�vet el�sz�r feloldja, majd ism�t felsz�nre futva m�sziszap form�j�ban lerakja, m�sztufag�takat k�pezve. Az oldott m�szk� (m�sziszap) leheletfinom f�tyolk�nt lepi be buktat�j�t �s �jabb �s �jabb l�pcs�ket, teraszokat hoz l�tre.

A klasszicista st�lusban �p�lt m�nist�ll�ban hat t�rzsm�n sz�m�ra van hely. Oldalsz�rny�ban l�that� a ki�ll�t�s, amely v�gigk�veti a lipicai l�fajta teny�szt�s�nek t�rt�net�t.
A lipicai l� �sei Karth�g�b�l ker�ltek Eur�p�ba, m�g az �korban, a pireneusi l�val keresztezve alakult ki a h�res andal�ziai l�. 1576-ban II. K�roly f�herceg az adriai, Trieszthez k�zeli Lipizz�ban m�nest alap�tott, amely a Habsburg-udvart �s a b�csi spanyol lovasiskol�t l�tta el lovakkal.

Magyarorsz�gon el�bb Mez�hegyesre, majd Fogarasra, k�s�bb B�boln�ra k�lt�z�tt a lipicai m�nes, az ut�bbi helyen teny�sztett�k ki az Incitato nev� magyar lipicai csal�dot. A szilv�sv�radi k�rnyezet lehet�v� tette az eredeti lipicai teny�szt�si k�r�lm�nyek megteremt�s�t, ez�rt a m�nes az 1950-es �vekben �ttelep�lt ide, �s a mai napig is Szilv�sv�rad a magyar lipicai l� haz�ja.

A m�zeum m�sodik r�sz�ben berendezett bogn�r- �s kov�csm�hely fogadja a l�togat�t, a harmadik r�szben pedig a fogatol�s m�djai, a k�l�nf�le magyar kocsifajt�k (fedeles bat�r, magyar hint�, vad�sz- vagy gavall�rkocsi), kocsil�mp�k, ostorfajt�k �s a l��pol�shoz haszn�lt eszk�z�k l�that�k.