AZ UPPONYI-HEGYS�G

A B�kk hegys�g �szak-�szaknyugati oldal�n Uppony-Nek�zseny vonal�ban elszak�tott pill�rk�nt emelkedik a kis Upponyi-hegys�g, mely a B�kk t�meg�t�l szerkezetileg elk�l�n�l. A k�t hegys�g k�z�tt az teremt kapcsolatot, hogy a B�kk fiatal alaphegys�gi k�pz�dm�nyei ugyanezen a variszkuszi aljzaton �lnek. Az alaphegys�g karbon kor� krist�lyos m�szk�b�l, homokos agyagpal�b�l, homokk�b�l, majd vulk�ni tev�kenys�g r�v�n diab�zl�va �s diab�ztufa k�zetr�tegekb�l �p�l fel.

A hegys�g el�ter�ben, D�destapolcs�ny k�rzet�ben 5,8 milli� m3 t�rfogat� mesters�ges v�zt�roz�t alak�tottak ki mely �zd �s Kazincbarcika t�rs�g�ben mintegy sz�zezer lakos v�zell�t�s�t biztos�tja. A v�z tisztas�g�nak megmarad�s�t k�rnyezet�nek tisztas�ga garant�lja, ez�rt v�zgyûjt� ter�let�nek nagy r�sz�t, 8510 ha ter�letet, L�z-b�rci T�jv�delmi K�rzet n�ven 1975-ben v�dett� nyilv�n�tott�k.

A v�zmin�s�g v�delm�n t�l a f�ldtani, n�v�ny- �s �llattani �rt�kek is indokolj�k a ter�let v�delm�t. Az Upponyi-hegys�g f�ldtanilag leg�rt�kesebb r�sze a 400-500 m hossz�s�g� Upponyi-sziklaszoros szurdokv�lgye, az �n. V�zk�z. A szurdok k�t oldala karsztos formakincsekben gazdag, meredek sziklafalak, k�gomb�k, k�f�lk�k l�that�k. Kiemelked� jelent�s�gûek az Upponyi-sziklaforr�s �s a Cibr�ka ter�let�n a geol�giai felt�r�sok k�v�leteiben sz�pen meg�rz�tt s�rg�s �s fekete lev�llenyomatok, amelyek a szarmatakori fl�ra eml�kei.

Az Upponyi-szoros n�v�nyvil�ga is gazdag. A B�kk fl�raj�r�s�hoz tartoz� ter�leten botanikai szempontb�l jelent�s a vet�vir�g, a cseh ty�ktar�j, a havasi ikravir�g, a pongyola harangvir�g �s a sz�rke napvir�g el�fordul�sa. �llatvil�ga f�leg mad�rtani vonatkoz�sban kutatott. A kerecsens�lyom �s az uhu p�ratlan �rt�kû lak�i a ter�letnek.